Ezt Pászthoy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára közölte Gödöllőn a FAO élelmezési világnapja alkalmából rendezett konferencia megnyitóján.



A természet sokszínűsége, a biológiai változatosság kulcsszerepet játszik az alultápláltság elleni harcban, éppen ezért közös összefogással kell cselekedni hatékony védelmük érdekében - mondta Pászthoy.



Hozzátette: az emberiség negatív hatást gyakorol saját környezetének élővilágára. A FAO becslése szerint a mezőgazdasági növények genetikai sokféleségének közel háromnegyed részét veszítettük el az elmúlt száz évben, és a 6300 állatfajból 1350 veszélyeztett, vagy már el is tűnt. A növények és állatok génbankokban, botanikus- és állatkertekben történő megőrzésére irányuló globális erőfeszítés is életbe vágóan fontos - tette hozzá.



Az államtitkár arról is szólt, hogy a kultúrnövények gazdag választéka és a háziasított állatok alkotják a mezőgazdasági biológiai változatosság alapját. Ennek ellenére az emberiség élelmiszerellátása 90 százalékban csupán 12 emlős és madárfaj lététől függ. Csupán négy növényfajta - búza, kukorica, rizs és burgonya - biztosítja a növényektől származó energiánk 50 százalékát. A föld felszínének 40 százalékát használják mezőgazdasági termelésre - utalt rá Pászthoy András.



"Ez nagy felelősséget helyzet a gazdálkodók vállára a biológiai sokféleség megőrzésének tekintetében" - hangsúlyozta az államtitkár. A megfelelő eljárások alkalmazásával - mint például a szántás nélküli mezőgazdaság - a gazdáknak sikerülhet fenntartani a környezet ökológiai rendszerének törékeny egyensúlyát - vélte Pásztohy.



A politikus emlékeztetett arra, hogy a FAO éppen 25 évvel ezelőtt magyar javaslatra, az akkori földművelésügyi miniszter, Romány Pál kezdeményezésére nyilvánította az élelmezés világnapjának október 16-át. (MTI)