"Sajnos a döntetlen ellenfelemnek kedvezett, de így is szakmai sikerként könyvelem el, hogy a világ legjobban felkészült versenyzőjével szemben 7-7-et értem el" - nyilatkozta Lékó. "Az utolsó parti hihetetlenül kemény csatát hozott. Számítani lehetett rá, hogy Kramnyik támadni fog, de talán éppen az volt a szerencséje, hogy nem kellett tartania semmitől, kevesebb feszültséggel játszhatott, mint én. Az utolsó 4-5 partiban óriási nyomás nehezedett rám, és elegendő volt egy apró hiba, amelyet ellenfelem kihasznált."



"Egy kis megingás miatt hosszú évek munkája veszett kárba, tanulnom kell ezekből a mérkőzésekből. Kramnyik megnyitásai fantasztikusak, szerintem a szintén a világ közvetlen élvonalába tartozó Kaszparov és Anand nyomába sem ér ezen a területen. Mindig kitalál valami újat. Az általam képviselt játékot, amellyel aligha tudnak legyőzni, Kramnyik és segítői több hónapon keresztül elemezték, így nem igazán mertem alkalmazni. Nekem is újítanom kellett, és ezen a téren nem mozogtam otthonosan. A 14 partinak több mint a fele öldöklő küzdelmet hozott. Volt, hogy nekem kellett a csodával határos módon döntetlenre mentenem az állást, máskor Kramnyiknak, így korrekt 7-7-es döntetlen született" - mondta a sakkfenomén.



Kállai csalódott



Kállai Gábor, a Magyar Sakk Szövetség szakmai igazgatója, a férfi válogatott kapitánya szerint az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjében elszenvedett vereséghez hasonlítható a csalódás, amelyet az okozott, hogy Lékó Péter hétfőn elvesztette utolsó partiját Kramnyik ellen.



"Óriási jelentősége volt annak, hogy magyar nagymester avilágbajnoki címért mérkőzhetett, és óriási veszteséget jelent, hogy végül is az utolsó játszmában elbukott" – mondta a mallorcai sakkolimpián tartózkodó Kállai. "Azonban nem árt a tényeket csoportosítani: Péter a 7-7-re végződött párharc során szinte végig ragyogó teljesítményt nyújtott, itt, a sakkolimpián is a szakemberek többsége neki drukkolt, mivel kihívóhoz méltó, aktív, kezdeményező játékkal rukkolt elő, Kramnyik azonban a 13. és 14. partiban egyre pontosabban és bátrabban sakkozott. A 7-7 jól tükrözi a párharc szakmai részét" - tette hozzá.



"Ugyanakkor az, hogy Péternek már döntetlen is elég lett volna a sikerhez, de ez nem sikerült, olyan csalódás, amely az 1954-es berni döntőben elszenvedett vereséghez hasonlítható, amikor az Aranycsapat 2-0-ás vezetésről kapott ki" - mondta Kállai, aki szerint hatalmas sakktörténeti lehetőség úszott el, de remélhetőleg nem végleg.



(MTI)