Prodi a Financial Times hétfői számában nyilatkozott erről, Lisszabon kudarcáért elsősorban az uniós államok vétójogát téve felelőssé, amellyel az egyes országok megakadályozhatják az uniós gazdaságpolitika fontos változtatásait.



Prodi a hónap végén távozik az Európai Bizottság éléről, miután öt évet töltött ezen a poszton. A közelgő váltás kapcsán a saját "örökségét" korábban három nagy vívmányban foglalta össze: az EU-bővítésben, az euró bevezetésében és az EU-alkotmány kidolgozásában. Prodi emlékeztetett: amikor először beszélt arról, hogy a tíz új, zömében kelet-közép-európai tagjelölt államot egyszerre kellene felvenni az EU-ba, szavait széleskörű hitetlenség fogadta, senki sem bízott ebben.



Legnagyobb csalódásának Prodi kétségtelenül azt tartja, hogy az EU lemaradt Lisszabonban kitűzött céljának teljesítésében. Az Európai Unió úgynevezett lisszaboni stratégiájának célja az lenne, hogy az EU-t a következő évtizedre a világ legversenyképesebb gazdasági szereplőjévé tegye. Az EU 2000-ben, a tagországok állam- és kormányfőinek lisszaboni találkozóján indította el a versenyképesség javítására szolgáló stratégiáját, amely a gazdaság szinte teljes területét átfogja, és igen ambíciózus célokat tűz ki a 2010-ig tartó időszakra.



A stratégia félidős felülvizsgálatát az EU-vezetők rendelték el idén márciusban, miután már egyértelművé vált, hogy az EU messze nem tart a felénél annak az útnak, amelyet meg kellene tennie. A volt holland miniszterelnök, Wim Kok vezetése alatt működő munkacsoport november elején - az EU november 4-5-i brüsszeli csúcstalálkozója elé időzítve - ismerteti majd a jelentést.



Előzetes értesülések szerint a jelentés megállapítja, hogy a foglalkoztatási célok teljesítése például valószínűleg nem sikerül, miután 2001-től leállt a munkahelyteremtés az EU-ban. Csak három tagország tett eleget továbbá eddig annak a vállalásnak, hogy a kutatás és fejlesztés részesedését a hazai össztermék 3 százalékára emeli. A tagállamok többsége elmarad egyelőre az úgynevezett kiotói egyezményben foglaltak - az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések - teljesítésében is.



A tervezet javaslatokat is megfogalmaz a tagországok számára, összesen 21 ajánlást készítettek a kutatások, a belső egységes piac, az újítások, a munkaügyi reform és a növekedés fenntarthatóságának területén. A dokumentum egyebek közt arra figyelmeztet, hogy amennyiben a tagállamok nem változtatnak jóléti rendszerükön, nem tudnak majd megbirkózni a nyugdíjasok növekvő számával, és ez az unió gazdaságát jelentősen visszaveti.