A European Voice terjedelmes cikkben ismertette a tervet, különös tekintettel az azzal kapcsolatos környezetvédelmi aggályokra. Adrian Dascalu, a Rosia Montana cég reklámigazgatója arról igyekezett biztosítani az olvasókat, hogy tervük “a lehető legjobb a környezetvédelem és a befektetők számára” egyaránt.

A lap felsorolta a beruházás gazdasági előnyeit, de jelezte a súlyos környezetvédelmi fenntartásokat, sőt azt is, hogy a bánya miatt kétezer embert el kell költöztetni a környékről, és a terv a helyieket is súlyosan megosztja. Mindezt 540 munkahelyért, 300 tonna arany- és 1600 tonna ezüsttartalékért - derült ki a cikkből.

A lap arra is emlékeztetett, hogy négy évvel ezelőtt mekkora környezeti kárt okozott a Nagybánya környéki ausztrál aranykitermelés, amelynek ciánszennyezése súlyosan ártott a Szamos, a Tisza és a Duna állatvilágának, és az ivóvíz minőségét is rontotta. Dascalu elmondta: egész más technológiáról van szó, mint Nagybánya esetében, a cián szintjét például még a vízbe kerülés előtt oly csekélyre csökkentik, hogy alatta marad az uniós előírásokban szereplő küszöbnek.

Olajos Péter, az MDF európai parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az uniónak sürgősen döntenie kell arról a szabályozásról, amely tovább csökkenti a ciánszennyezés elfogadható szintjét.

Azzal kapcsolatban is kifejezte aggodalmát a lapnak, hogy túlzott reményeket fűzzenek Nastase kormányfő szeptember 23-i nyilatkozatához, amelyben arról beszélt, hogy nem engedélyezik a termelést. A magyar képviselő rámutatott, hogy ez a nyilatkozat választási időszakban, emellett a román EU-csatlakozási tárgyalások kulcsidőszakában hangzott el.