"... a magyarországi magyarok jó adag önzést mutattak az orosz csizma és a varsói szerződés évtizedei alatt eltöltött bajos élet után" - írta hét végi mellékletében a liberális lap, amely Önző anyaország, csalódott diaszpóra című írásában számol be a népszavazásról, s a referendumot kísérő vitákról, illetve a vajdasági magyarok kiábrándultságáról.

A lap emlékeztetett arra, hogy a berlini fal leomlása és a keleti szövetségesek alóli felszabadulás után Magyarország óriási lépésekkel haladt előre az átalakulás útján, egyike volt a keleti blokk azon országainak, amelyek a legtöbb külföldi befektetést vonzották, ami látszott az életszínvonal növekedésén is.

Több tízezer vajdasági magyar már a válságos kilencvenes évek idején kitelepült Magyarországra, közülük sokaknak jól ment, sikeres vállalkozók lettek. A Danas szerint a tősgyökeres lakosok és a bevándorlók általában nem szeretik túlzottan egymást, még ha egyazon nemzethez is tartoznak. Az anyaországi magyarok tartottak attól, hogy a diaszpórából való szegény nemzettársak kiszorítják őket, s talán ez döntően befolyásolta a polgárok többségét, akik nem mentek el szavazni.