A Szentszék jóváhagyta azt a csodatételt, amelyet a "Münster oroszlánjának" nevezett bíboros közvetítésének tudnak be - közölte a bíboros németországi egyházkerülete.

Tájékoztatásuk szerint 1995 januárjában egy 16 éves indonéziai fiú gyógyult fel nagyon gyorsan és megmagyarázhatatlanul vakbélgyulladásából azt követően, hogy az őt ápoló nővér fohászában von Galen közbenjárását kérte. Egyházi szakértők ez év elején egyetértettek abban, hogy nincs orvosi magyarázata a történteknek.

A szálfa termetű, szigorú tekintetű és érces hangú bíboros egyike volt azon kevés vezető személyiségnek a német katolikus egyházban, aki a nyilvánosság előtt is szembe mert szállni Hitler őrült, embertelen politikájával.

Az ősi nemesi családból származó von Galen a szószéken is hű volt választott püspöki jelmondatához: Nec laudibus nec temore - tőle idegen volt mind a hatalom dicsérete, mind az attól érzett félelem. Ennek megfelelően már 1934-es pásztorlevelében szembefordult a nácik "újkori pogányságot" hirdető eszméivel.

1937-ben jelentős szerepe volt a XI. Pius által németül kiadott, Mit brennender Sorge (Kínzó aggodalommal) című enciklika megfogalmazásában; ebben a dokumentumban a pápa elítélte a Harmadik Birodalom keresztényüldözését és a náci fajelméletet.

Híressé mindenekelőtt 1941 nyarán tartott szentbeszédeivel vált a münsteri püspök: éles szavakkal ítélte el a nácik által szellemi és testi fogyatékosok százezrein elkövetett gyilkosságokat. Az eutanázia áldozatai között volt August von Galen egyik fivére is.

II. János Pál pápa 1987-es németországi látogatása során ellátogatott Münsterbe és imádkozott von Galen sírjánál.