A dokumentum megállapította, hogy Oleksy 1970 és 1978 a lengyel hírszerző szervek ügynöke volt, írásos jelentéseket készített és azokért javadalmazásban részesült. A határozat - amely ellen még fellebezés nyújtható be - azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a dokumentumban ily módon elítélt személy tíz évig nem tölthet be fontosabb közhivatalt.

Oleksy azonban közölte, hogy nem ért egyet az átvilágító bírák határozatával és "azonnal" fellebbezést nyújt be ellene. A politikus azt is leszögezte, hogy nem mond le házelnöki tisztségéről.

A lengyel ellenzék Oleksy azonnali távozását követeli. Marek Dyduch, az Oleksy vezette kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) főtitkára a határozat közzétételét követően azonban szintén elutasító álláspontra helyezkedett, hangsúlyozva: Oleksynak nem szükséges lemondania, hiszen a jogi eljárás még nem fejeződött be.

Az 58 éves, 1995-96-ban miniszterelnöki tisztséget is betöltött Oleksy ügyében már egy évtizede vizsgálódott a lengyel igazságszolgálatás a politikus állítólagos ügynökmúltja miatt. Oleksy 1996-ban éppen az ügynökvádak miatt volt kénytelen távozni a kormány éléről.

A lengyel átvilágítási törvény értelmében a parlamenti képviselőknek, minisztereknek, magas rangú köztisztviselőknek és közéleti szereplőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy együttműködtek-e az egykori kommunista rendszer titkosrendőrségével és hírszerző szerveivel.

A beismerő nyilatkozat automatikusan nem von maga után büntető rendelkezéseket, az ügynökmúlt elhallgatását vagy letagadását azonban a fontos közhivatal viselésétől való tíz éves eltiltással bünteti a jogszabály.