Tíz olasz állampolgárt raboltak el az utóbbi egy évben Irakban, ami aránytalanul magas szám a váltságdíjak fizetését sziklaszilárdan - még a túszok élete árán is - ellenző Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia állampolgáraihoz képest.

Olasz tüntető: "Szégyelld magad,  Bush!" © AP

A legutóbbi olasz foglyot, a hadi tudósításaiért kitüntetett Giuliana Sgrena újságírónőt sértetlenül szabadon engedték elrablói, miközben kósza hírek kaptak szárnyra többmillió dollár kifizetéséről, amit még egy római miniszter is "hihetőnek" mondott.

Sgrena kiszabadulásának ünneplése helyett azonban Itáliát egyelőre megbénítja a sokk, hogy amerikai katonák lelőtték az olasz titkosszolgálat egy tisztjét, aki éppen az újságírónőt igyekezett biztonságban kijuttatni az arab országból. "Felül kell vizsgálnunk az emberrablásokat kezelő stratégiánkat" - idézte Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt az Il Messaggero című római napilap.

Berlusconi a korábbi emberrablásokkor váltig tagadta, hogy engedélyezte volna váltságdíjak fizetését. Bizalmas beszélgetésekben azonban római tisztségviselők bevallották, hogy óriási pénzösszegek cseréltek gazdát. Lucia Annunziata, a RAI állami televízió volt elnöke úgy nyilatkozott: kormányforrások bizalmasan közölt becslései szerint Olaszország csaknem 15 millió dollárt fizetett tavaly a túszokért iraki szunnita gerilláknak.

Az olasz állampolgárok gyakori elrablása a kivételes, vészhelyzetben hozott választási lehetőséget sima és egyszerű politikává alakította át - mondta Annunziata, aki az év elején Irakban dolgozott a La Stampa című torinói újságnak. A hétvégén éppen a La Stampa számolt be arról, hogy Olaszország esetleg valóban nem tájékoztatta az Egyesült Államokat Sgrena kiszabadításával kapcsolatban, attól tartva, hogy Washington nem helyeselné az eljárást, és megakadályozná a csereüzletet. Az egyeztetés hiányából egyenesen következett, hogy az amerikai erők nem voltak tudatában annak: olasz hivatalos személyek tartanak a bagdadi repülőtérre.

© AP

Sgrena még sötétebb fordulattal tarkította a történetet, azt sejtetve, hogy az amerikaiak szándékosan lőttek rá. "Azt hiszem, a tárgyalások kedvező végkifejlete bosszanthatta őket. Az amerikaiak ellenzik az ilyen fajta megoldást. Számukra a háború, az háború. Az emberi élet nem sokat számít" - mondta a Corriere della Sera című milánói újságnak.

Scott McClellan, a Fehér Ház szóvivője abszurdnak nevezte a szándékosság feltételezését. A szervezett bűnözéssel régóta küszködő Olaszországban bevált szokás váltságdíjat fizetni helyi emberrabló bandáknak. A tárgyalások mindig titokban folynak, különösen azóta, hogy egy jogszabály már több mint tíz éve bűncselekménynek nyilvánítja a szabadság megváltását pénzzel.

Az iraki túszdrámák rendkívül mélyen érintették a nemzetet. Az olyan volt foglyok, mint Fabrizio Quattrocchi biztonsági őr, Enzo Baldoni újságíró - mindkettőt kivégezték elrablóik - vagy Simona Torretta és Simona Pari segélyszervezeti alkalmazottak nevét szinte családtagokként emlegették az olasz otthonokban. Carlo Taormina, a Berlusconi vezette Forza Italia (Hajrá Olaszország) párt parlamenti képviselője a Corriere della Serának elismerte, hogy "hatalmas összeget" fizettek a két Simonáért, "Baldoni esetében azonban nem cselekedtünk időben".

Musztafa Alani, a dubaji Öböl Kutatóközpont biztonsági elemzője szerint a váltságdíjfizetés gyakorlata bátorítólag hat az emberrablókra, ezért a jövőben is arra lehet számítani, hogy az Irakban megforduló olasz állampolgárok gyakoribb célpontjai lesznek a túszejtőknek. A növekvő veszély jeleként a római kormány a múlt hónapban elrendelte az összes olasz újságíró hazatérését Irakból.