Salom arra kérte az Egyesült Államokat és az európai országokat, hogy fejtsenek ki minél erőteljesebb nyomást Teheránra.
   
Abba nem bocsátkozott, hogy megbecsülje azt a pontos dátumot, amikor Irán már atomtöltet birtokába juthat, de figyelmeztetett arra, hogy a közép-keleti országban nagy hatótávolságú rakéták kifejlesztésén is dolgoznak, és ezekkel a
hordozóeszközökkel akár Európában lévő célpontokat is el tudhatnak
majd érni. 
   
Az izraeli aggodalmakat fokozza, hogy Pakisztán a héten közölte: Abdul Kádir Hán, a pakisztáni atombomba atyja urándúsításra alkalmas centrifugákhoz juttatta Iránt - mutatnak rá megfigyelők. Sejk Rasid Ahmed pakisztáni tájékoztatási miniszter azonban hangsúlyozta: kormányának nincs köze az akcióhoz, amelyet feketepiaci hálózatán keresztül hajtott végre a tudós.

Négynapi intenzív tárgyalás nem oldotta meg a "kétértelműségeket alapvető kérdésekben" az európai és iráni szakértők között - mondta az iráni atomenergia-felhasználásról szóló, pénteken véget ért genfi forduló után az iráni küldöttség egyik tagja a teheráni állami televízióban.
   
Párizs, London és Berlin az Európai Unió képviseletében igyekszik rávenni Teheránt: adjon "objektív garanciákat" arra, hogy nem gyárt atomfegyvert, cserébe felajánlják a nukleáris, technológiai és kereskedelmi együttműködést, a politikai és biztonsági párbeszédet.
   
"Mondtuk nekik, hogy a nukleáris fűtőanyag termelése folytatódik  - fűzte hozzá az iráni szakértő. - Ehhez jogunk van a nemzetközi szabályok értelmében. Annyit tehetünk, hogy garanciákat adunk, miszerint nem lesznek vele katonai céljaink."