"Meggyőződésünk, hogy csak a teljes igazság feltárása és a bűncselekmény tetteseinek elítélése gyógyíthatja be a sebeket, s vezethet jó viszony kialakításához Lengyelország és az oroszországi föderáció között" - hangsúlyozza az a határozat, amelyet a lengyel parlament alkotott.
   
Mintegy 22 ezer lengyel tiszt, katona és polgári személy esett a Vörös Hadsereg fogságába, amikor a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én a Ribbentrop-Molotov paktum értelmében lerohanta a kelet-lengyelországi régiókat. A legfelsőbb szovjet vezetés parancsára 1940 áprilisában és májusában a lengyel foglyokat ítélet nélkül kivégezték elsősorban az oroszországi Szmolenszktől nyugatra
fekvő Katyn (Katiny) erdejében, Tverben, valamint az ukrajnai Harkivban (Harkov). A németek 1943 áprilisában fedték fel a történteket, de a Szovjetunió Hitlerre hárította a felelősséget. Mihail Gorbacsov szovjet elnök csak 1990-ben ismerte el, hogy a Szovjetunió a felelős a katyni mészárlásért.
   
Lengyelország régóta igyekszik nyomást gyakorolni Moszkvára, hogy vonja felelősségre az elkövetőket, de az orosz hatóságok tavaly úgy zárták le az ügyet, hogy nem emeltek vádat senki ellen. Moszkva idén március elején pedig elutasította azt a lengyel igényt, hogy minősítse népirtásnak a Katynban történteket.
   
Varsó kiábrándulva az orosz hatóságok lassú eljárását az ügyben maga is vizsgálatot indított, erőfeszítéseiket azonban folyamatosan akadályozta, hogy az orosz hatóságok csak vonakodva tettek eleget a dokumentumok átadásának, illetve azok közül sem mindet voltak hajlandó nyilvánosságra hozni.