A szinte rekordrövidre sikerült csúcsértekezlet fő témája volt a versenyképesség növelésére vonatkozó uniós fejlesztési program - az úgynevezett lisszaboni stratégia - kiteljesítésére szolgáló reformok elfogadása, miután az állam- és kormányfők ismét megállapították, hogy az EU egyelőre nem tart ott, ahol az eredetileg tízéves stratégia 2000-es meghirdetésekor félidőre remélte. A vezetők egyöntetűen úgy határoztak, hogy nemzeti szinten jobban kell összpontosítani a versenyképességi célok teljesítésére. Ennek érdekében hároméves nemzeti programokat dolgoznak ki, amelyekhez csatlakozik az Európai Bizottság elképzeléseire épülő közös uniós program is.

© AP

Az állam- és kormányfők ismét hangoztatták, hogy a növekedési és termelékenységi eredmények fokozására tett erőfeszítések nem sodorhatják veszélybe az EU szociális vívmányait. Ennek egyik garanciájaként elhatározták azt is, hogy az említett nemzeti programokról a szociális partnerekkel is konzultálni kell.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, a kormányfői EU-tanács soros elnöke a csúcs utáni sajtóértekezleten rámutatott: az unió tudatában van annak, hogy a lakosság szemében a versenyképesség és a növekedés fogalmai nem hordoznak döntő jelentőséget, de Brüsszelben úgy vélik, hogy a lisszaboni stratégia a lakosság fő aggodalmairól is szól. A lakosságot a munkalehetőségek, a fizetés, a biztos megélhetés, a kommunikációs lehetőségek kiterjesztése, a közlekedés javítása, gyermekeik új technikák ismeretét is magában foglaló nevelése foglalkoztatja, és ezt szolgálja Juncker szerint a lisszaboni stratégia.

Az állam- és kormányfők lényegében nem változtattak azokon a javaslatokon, amelyeket az Európai Bizottság programja alapján a luxemburgi EU-elnökség dolgozott ki. A program konkrétabb és inkább akcióorientált, mint a 2000-es, mindössze három prioritást tartalmaz: a versenyképesség erősítését, évi legalább 3 százalékos gazdasági növekedést, illetve 2010-ig hatmillió új munkahely létrehozását.

Változatlan feltételek

Továbbra is érvényben vannak az Európai Unió döntései, amelyeket a múlt héten hozott Horvátországról, s nem változott az EU-nak azon terve sem, hogy feloldja a Kína elleni fegyver-embargót. További részletek.

A program jól áttekintető, tíz megkülönböztetett területre - köztük az innováció, a kutatás-fejlesztés, a belső piac egysége, a regionális fejlesztés, a szociális védelem, a környezetvédelem, az oktatás-képzés - összpontosít, fő helyen szerepel a megcélzott erőfeszítések között a hatékonyabb irányítás, a jobb végrehajtás és a tagállamok hatékonyabb bevonása. Szerepel a tervek között egy uniós kutatási központ létrehozása is.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a megreformált stratégia elfogadásában annak bizonyítékát is látta, hogy a huszonöt tagországos Európa hatékonyan működik, és konszenzusos döntéseket tud hozni fontos kérdésekben is.

Szolgáltatások liberalizálása, visszavett környezetvédelmi célkitűzés

A csúcs utáni sajtótájékoztatón az uniós vezetők megerősítették, hogy az EU nem tett le a szolgáltatások piacának megnyitását szolgáló irányelv kidolgozásáról, de feltétlenül ügyelni kíván arra, hogy az ne járjon szociális dömpinggel. Nem derült ki, hogyan képzelik a versenyképesség elérhető legnagyobb mértékű növelését az uniós gazdaság több mint kétharmadát képviselő szolgáltatási szektor akadálymentesítése nélkül.

A szolgáltatások minél szabadabb áramlását szolgáló kerettörvény-tervezet esetében sokan félnek attól a következménytől, hogy az alacsonyabb munkabérekkel, költséggel működő külföldi vállalkozók megjelennek egy-egy ország belső piacán, s az ottani szabályokat, rendelkezéseket megkerülve kiszorítják a helyi vállalkozókat a szolgáltatásokból. Emellett súlyos negatív tényezőnek bizonyulhat az irányelv az uniós alkotmányról május végén tartandó franciaországi szavazáson, illetve más országokban is visszavetheti az uniós együttműködés támogatását.

A csúcs egyik váratlan "eredménye", hogy a vezetők megcsonkították azokat a célkitűzés-javaslatokat, amelyeket a tagországok környezetvédelmi miniszterei dolgoztak ki a kedvezőtlen klímaváltozások megelőzésére. A miniszterek a hónap elején egyhangúlag "megfontolandónak" mondták, hogy a világ fejlettebb gazdaságú országaiban 2020-ig 15-30, 2050-ig pedig 60-80 százalékig csökkenjen a káros gázok kibocsátása az 1990-es szinthez viszonyítva, a kormányfők azonban csak a 2020-ra vonatkozó elképzelést tartották meg, az ambiciózusabb 2050-es célt nem erősítették meg.
 

A magyar gazdaság valamennyi fontos paramétere oda került, amelynek elérése esetén egy ország gazdaságát alapvetően egészségesnek és középtávon is fenntarthatónak lehet minősíteni  - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A megállapodás a kormányfő szerint Magyarország számára lehetővé teszi, hogy a magánpénztári befizetésekkel a 2004-et követő 5 éven keresztül folyamatosan csökkenő mértékben a költségvetési hiányt korrigálni lehet.

Gyurcsány szerint ezzel a számítással az idei költségvetési hiány a maastrichti célok közelébe érkezett, azaz 3,6 százalék körül lesz. Emellett a magyar gazdasági növekedés mértéke 4 százalék körül alakul, az infláció 3 százalékot alig meghaladó, a bruttó nemzeti össztermékre vetített államadósság mértéke pedig 60 százalék alatt lesz az idén is - szögezte le. Ugyanakkor hozzátette: mindez kiegyensúlyozott, egészséges gazdaságról tanúskodik, de nem jelenti azt, hogy fel lehetne adni az eddigi felelős költségvetési politikát, s ez a 2006-os költségvetési évre is igaz.

Az EU-csúcs másik fontos, központi kérdéséről, a lisszaboni gazdaságfejlesztési stratégiáról szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy a viták középpontjában a szolgáltatások piacának megnyitása állt. Ez különösen fontos, hiszen az EU-n belül a szolgáltatások adják a gazdasági tevékenység 70 százalékát, s e szektor gyors növekedése segítheti az EU versenyképességének javulását.

A magyar miniszterelnök az ülésen elmondott felszólalásában hangsúlyozta: egyetlen piac sem működhet zártan, vita csak azon lehet, hogy ez milyen átmeneti időszakkal és milyen korlátozásokkal történjen. Mint leszögezte, Magyarország versenyezni kíván más piacokon, mert versenyképesen tud szolgáltatásokat nyújtani - de tudni kell, hogy a következő csatlakozási kör után a magyarok is hasonló kihívásokkal kerülhetnek majd szembe. "Rövid távon a bezárkózás előnyöket hozhat, de középtávon rombolja a versenyképességet, a szociális kohéziót" - mondta Gyurcsány, aki egyébként már csak azért is elfogadhatatlannak tartaná a szolgáltatási piac megnyitásának megakadályozását, mert így a nyugati országok egy olyan területen zárkóznának el a versenytől, amelyen a kelet-közép-európaiak versenyelőnnyel bírnak.

Végül az EU következő, 2007-2013 közötti keretköltségvetésének tervezéséről szólva emlékeztetett: a mostani luxemburgi EU-elnökségnek a stabilitási paktum reformja és a lisszaboni stratégia felülvizsgálata mellett ez a harmadik fő prioritása, s az a tény, hogy az első kettőben sikerült megállapodásra jutni, kedvező előjel arra, hogy a következő, júniusi EU-csúcson a harmadik témakör alapkérdéseiben is egyezség születik.