Az EU-hoz fordult az újvidéki magyar tévé és rádió

A Magyar Szó című újvidéki napilap szerdán idézte a két magyar szerkesztőség közös levelét, amelyet a szerbiai és vajdasági közjogi méltóságokhoz, kormányokhoz és parlamentekhez, az országos kisebbségi tanácshoz, a Magyar Nemzeti Tanácshoz, az EBESZ-hez, az Európa Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, illetve más szervezetekhez és intézményekhez címeztek.

Az aláírók azt követelik, hogy a rádió és televízió magyar szerkesztőségeire ne vonatkozzon a beharangozott leépítés, a nyugdíjba vonulók vagy önként távozók munkahelyét ne szüntessék meg, mert ez automatikusan a műsorok minőségi és mennyiségi romlását vonná maga után. Követelik továbbá, hogy "a rögtönzött és romboló hatású intézkedések" helyett - a hatályos törvény értelmében - mielőbb hozzák létre a vajdasági közszolgálati rádiót és televíziót, amely még mindig a szerbiai központi médium alá tartozik. 

A két magyar szerkesztőség azt is el akarja érni, hogy az országos rádió-televízió legfelsőbb vezetőségében legyen magyar tájékoztatási szakember is. "Tudatában vagyunk annak, hogy mindez politikai elhatározás kérdése. Ezért az illetékesektől követeljük, hogy tegyék lehetővé a teljes körű anyanyelvű kisebbségi tájékoztatást az alkotmánnyal, a hatályos törvényekkel és az Államközösség nemzetközi kötelezettségeivel összhangban" - áll a szerkesztőségi levélben.

A szerbiai állami rádió és televízió pénzhiány miatt 25 százalékos leépítést jelentett be március 25-től, mihelyt életbe lép az új munkaügyi törvény. A belgrádi központ létszámát 1100, az újvidékit pedig 375 dolgozóval akarják csökkenteni. Aki önként vállalja a távozást, minden munkaévre 200 eurós végkielégítést kap, míg ennek a felét kapja az, aki nem megy önként, de "munkafelesleggé" nyilvánítják. Ez közvetve-közvetlenül érintheti a két újvidéki magyar szerkesztőséget is, amely már eddig is súlyos létszámbeli és pénzügyi gondokkal küzdött.