E generáció eltűnésével, a helyükbe lépő fiatal terroristákkal megnőtt a valószínűsége annak, hogy Csecsenföld még ádázabb harcok színterévé válik, illetve szaporodni fognak a beszlánihoz hasonló véres túszejtő akciók az oroszok lakta településeken - írta a Der Spiegel című német hetilap.

Aszlan Maszhadov

A Maszhadovról alkotott vélemények jól tükrözik azt az ideológiai árkot, amely az Oroszországnak "jót akaró" emberek véleménye között húzódik. Az egyik oldalon állnak a Kreml stratégái, a másikon az emberi jogok aktivistái - az egyiken a titkosszolgálati módszerek, a másikon az önrendelkezési jog szószólói. Aligha fogja a világ valaha is megtudni, ki volt valójában a föld alatti bunkerében kivégzett csecsen vezető: a beszláni túszejtők megbízója, amint azt - bizonyítékokkal adós maradva - Moszkva állítja? Vagy a béke hercege, ahogy a csecsen függetlenség nyugati szószólói feltételezik?

Alighanem Maszhadov volt az utolsó igazi szovjet polgár a csecsen lázadók soraiban. A mozgalom héjáinak a szemében túl kezes volt, míg a béke hívei túl durvának tartották. A hegyi falvak ifjú harcosai végül már nem értették, miért nem talál megvetésre méltónak Maszhadov mindent, ami Oroszországból jön.

A báránykucsmás vezető halála óta új ember áll a csecsen lázadók élén: Ahmed Sejk Szajdullajev, egy arabul folyékonyan beszélő vahhábita, az iszlám vakbuzgó híve, s ennél fogva természetes ellensége a Kremlnek. A jelek szerint méltó kiegészítője lehet a véreskezű katonai parancsnokoknak: Sámil Bászájevnek és Doku Umarovnak.

Maszhadov haláláról értesülve az orosz felsőház alkotmányügyi bizottságának elnöke leplezetlenül ujjongott a tv-kamerák előtt: "Végre nincs senki (Csecsenföldön), akivel tárgyalnunk kellene" - szaladt ki Jurij Sarandin száján. Mintha a holttestnek a képernyőkön történt bemutatásával megszűnt volna Moszkva mindennemű kötelezettsége arra, hogy békés eszközökkel próbálja megoldani a több mint tíz éve tartó konfliktust.

A március 8-i kivégzés nyomán a lázadók számára is leomlott az önmérséklet utolsó gátja. A dzsihádot, az iszlám szent háborút már alig próbálják úgy beállítani, mint egy, a jogaiért küzdő kis nép küzdelmét. "Aki Maszhadovért harcolt, az most megpihenhet. Aki Allahért harcolt, az folytatja a szent háborút" - jelentette ki március 9-én Bászájev. Mindez nem sok jót sejtet Csecsenföld és Oroszország számára.