Péntek délután ezrek gyűltek össze a vatikáni Szent Péter téren, hogy a pápáért imádkozzanak. A várakozók között megjelent Giovanni Alemanno olasz agrárminiszter, aki úgy fogalmazott: „Csak imádkozni tudunk. Mindannyian szenvedünk.” A téren összegyűlt tömegben rengeteg a turista. A várakozók a pápai palota bronz kapuját figyelik, amelyet a hagyománynak megfelelően azonnal bezárnak, amint a pontifex eltávozott.

Megfigyelők szerint rossz jel, hogy a pápa ma még sebtében kinevezett 17 püspököt, s elfogadta hat lemondását – a vélemények szerint ez arra utalhat, hogy még halála előtt el kívánta intézni az utolsó teendőket. Aggasztó jelként értékelik azt is, hogy a világ minden tájáról elindultak a Vatikánba a bíborosok, akiknek az egyházfő halála esetén feladatuk megválasztani az új pontifexet. Reggel megérkezett Camillo Ruini olasz bíboros is, Róma vikáriusa, akinek a kánoni jog szerint feladata bejelenteni a pápa halálhírét.

A 84 éves egyházfő állapota csütörtök este fordult súlyosra: húgyúti fertőzés következtében magas láza volt és vészesen alacsonyra esett a vérnyomása, ami végül vérkeringési kollapszust és szeptikus sokkot okozott, s rövid időre a szíve is leállt. A pápa állapotát orvosainak, köztük magánorvosának, Renato Buzzonettinek, két, az újjáélesztésben jártas specialistának, valamint egy szívgyógyásznak azonban sikerült stabilizálniuk.

A római Gemelli klinikán csütörtök este már minden készen állott a beteg egyházfő fogadására; a katolikus kórház tizedik emeletén külön kórtermeket tartanak fenn Karol Wojtyla számára. A katolikus egyházfő kórházba szállítását azonban vészesen lesüllyedt vérnyomása miatt nem kockáztatták olasz sajtójelentések szerint. De a vatikáni szóvivő szerint a katolikus egyházfő is elutasította, hogy ismét beszállítsák a Gemelli klinikára, ahonnan legutóbb március 13-án iratkozott ki.

A pápa esetleges halála esetén megüresedő trónra nincsenek hivatalos jelöltek, a római katolikus egyház vezető pozíciójának betöltéséért nem indul korteshadjárat, s tilos választási beszédet tartani. A pápaválasztó gyűlés döntése ennek megfelelően a múltban legtöbbször meglepetés volt. Egyházi körökben mindenesetre kering néhány lehetséges utód neve, az alábbiakban e bíborosokat soroljuk föl ábécésorrendben:

FRANCIS ARINZE (72 éves) nigériai, tapasztalt szentszéki bíboros, az egyedüli afrikai jelölt. Nevét évek óta emlegetik. Joseph Ratzinger, a bíborosok dékánja ugyan nyilvánosan üdvözölte azt a lehetőséget, hogy afrikai legyen a pápa, de erre valószínűleg még nem érett meg az idő.

DARÍO CASTRILLÓN HOYOS (74 éves) kolumbiai, a latin-amerikai egyház egyik vezető személyisége. A szegénység és a drogbárók ellen vívott kérlelhetetlen harca tette ismertté. Konzervatív teológiai nézeteket vall.

GODFRIED DANNEELS (71 éves), a reformerők jelöltjének tekintik. Olyan érzékeny témákat bocsátott vitára, mint az elváltak újraházasodása és a nők jogainak bővítése. Ellene szól, hogy túl van egy szívinfarktuson, ezért kétséges, hogy bírná a pápai megbízatással járó terhelést.

CLÁUDIO HUMMES (70 éves) brazil, német szülők gyermeke, érdekes jelöltté avatja az a tény, hogy társadalmi kérdésekben haladó, teológiai vitákban konzervatív nézeteket hangoztat.

NICOLAS DE JESÚS LÓPEZ RODRÍGUEZ (68 éves) dominikai, püspökként hazájában felemelte szavát a korrupció ellen, a latin-amerikai püspöki konferencián pedig a mesterséges fogamzásgátlás, a meddővé tétel és a művi terhesség-megszakítás ellen.

CARLO MARIA MARTINI (78 éves) olasz, volt milánói püspök. Az itáliai reformerők jelöltje, igaz, több mint húsz éve lehetséges pápautódként emlegetik. Az egyház központosításától kezdve a szexualitás kérdésén át a nők és a világiak egyházon belüli szerepének erősítéséig gyakorlatilag minden kérdésben a konzervatívokkal ellentétes álláspontot foglal el.

GIOVANNI BATTISTA RE (71 éves) olasz, sok éve az államtitkárság (a vatikáni "kormány") tagja. A tapasztalt szentszéki bíboros vallási kérdésekben elfoglalt álláspontját illetően mérsékeltként van elkönyvelve.

NOBERTO RIVERA CARRERA (62 éves) mexikói, a társadalmi igazságosság élharcosa. Egyházi kérdésekben egyértelműen konzervatív felfogást vall. Nagy hátránya viszonylag fiatal kora: sok bíboros II. János Pál 26 éves hivatali ideje után rövid pontifikátusra vágyik.

JOSEPH RATZINGER (77 éves) német, a hittani kongregáció prefektusa. A papokhoz rendszerint németül szóló konzervatív bíborost ellentmondást nem tűrő alapállása miatt bírálói páncélbíborosnak nevezik. Az utóbbi hónapokban gyakran emlegették lehetséges utódként.

OSCAR ANDRÉS RODRÍGUEZ MARADIAGIA (62 éves) hondurasi, a latin-amerikai püspöki konferencia vezetője, a szubkontinens egyházának emelkedő csillagaként emlegetik. Ökumenikus kérdésekben nyitott, a lehetséges utódokhoz képest fiatal kora neki sem szolgál előnyére.

ANGELO SCOLA (63 éves) olasz, erkölcsteológus és filozófus, a lateráni egyetem rektora. 2002 óta velencei pátriárka. A múltban több ízben is előfordult, hogy a velencei pátriárkát emelték a pápai trónra.

ANGELO SODANO (77 éves), az egyházi állam második embere, "örökös jelöltként" bukkan föl neve az utódról szóló találgatások közepette. Konzervatív, egyúttal simulékony szentszéki diplomata. Mindenesetre túl régóta emlegetik a pápa lehetséges utódaként. Bírálói felróják neki, hogy nem határolódott el kellőképpen Augusto Pinochet diktatúrájától.

DIONIGI TETTAMANZI (71 éves) olasz, Milánó érseke. Az olasz bíborosok között időnként az első számú jelölt volt. Közel áll az Opus Dei erősen konzervatív katolikus világi mozgalomhoz, de üdvözli a globalizáció ellenzőinek álláspontját is. Nagy szónok: "Egy AIDS-beteg afrikai gyermek értékesebb az egész univerzumnál."

MILOSLAV VLK (72 éves) cseh, Prága érseke. Egyaránt népszerű nyugat- és kelet-európai kollégái körében. Az államszocializmus éveiben ablakmosóként dolgozott, s éjjelente mutatott be miséket az illegalitásban. Valószínűtlen azonban, hogy II. János Pál után újra szláv lesz a katolikus egyházfő.