© AP

"Most ismerkedünk a játékszabályokkal" - közölték a bíborosok, miközben a tömegeknek az elhunyt pápa előtti tiszteletadása azt látszik sugallja, hogy hasonló utódot szeretnének.

Amire a 116 bíboros - a 117., a Fülöp-szigeteki Jaime Sin betegsége miatt nem utazik Rómába - megkezdi a konklávét, kongregációkon (gyűléseken), kisebb bizottságokban és számos folyosói beszélgetésen már átfésülték a témát.

A hétfő óta tartott öt első kongregáció lehetővé tette a már Rómába érkezett bíborosok részére (csütörtökön száznegyvenen voltak, pápaválasztók és 80 évnél idősebbek együttesen), hogy tanulmányozzák a megadott szövegekben lefektetett szabályokat. Valamennyi egy célt szolgált: a konszenzust. A pápa nem lehet egy csoport embere.

A politikától eltérően az egyház világa kizárja a választási kampányt, a jelöléseket és - legalábbis hivatalosan - a lobbicsoportokat. A konklávékon uralkodó teljes titoktartás eredeti célja az volt, hogy távol tartsa a bíborosokat a világi uralkodók befolyásolási szándékától.

Az első XX. századi pápát, X. Piust négy nap alatt választották meg 1903. augusztus 4-én, de a konklávé elején Ferenc József osztrák császár megvétózta Mariano Rampolla bíboros megválasztását. Napjainkban - ha a vatikáni forrásoknak hinni lehet - a nyomás még félelmetesebb és alattomosabb: a bíborosoknak őrizkedniük kell "a világi befolyás játékától", a modern vélemények formálóinak mondott médiától, de "az egyházon belüli ideológiai nyomástól" is.

Joseph Ratzinger bíboros. Már az előzőn is ott volt © AP

Az első, igen prózai nehézség igen hamar felmerült az első kongregációkon: hogyan értsék meg egymást? A latint ma már nem használják tárgyalásokon, az olasz a domináns nyelv, de valamennyi főpap nem beszéli tökéletesen. Egyesek jobban szeretnek anyanyelvükön beszélni, bár tartanak attól, hogy nem érti meg mindenki őket.

A kongregációk közötti szabad időben az előző konklávék idején a bíborosok rendszerint "nyelvi" vagy "kontinentális" felosztás szerint csoportosultak. Ez a gyakorlat vélhetően most is fennmarad.

A bíborosok felvilágosítására két főpapot bíztak meg az egyház problémáival foglalkozó prédikációk megírására: az egyiket Raniero Cantalamessa atya, a pápai egykori bizalmasa tartja április 14-én, a másikat pedig a konklávé első napján a Sixtus-kápolnában Tomas Spidlik lengyel bíboros.

A titoktartás, amelyre a bíborosok esküt tettek, erre az előkészítő szakaszra is vonatkozik. A Corriere della Sera című olasz lap szerint Joseph Ratzinger bíboros, a bíborosi kar dékánja, azon kevesek egyike, akik már előző konklávét is láttak, meg akarta tiltani bíboros társainak, hogy ebben az időszakban nyilatkozzanak a sajtónak.

Egyesek viszont értésre adták, hogy nem lehetséges a némaság, amikor az egész világ tömegtájékoztatása ilyen mértékben érdeklődik az egyház élete iránt - írja a lap. Tilos viszont továbbra is mindenfajta kiszivárogtatás a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokról vagy a pápajelölt személyéről.