A döntéshozó szerv igazat adott a keresetet benyújtó, s ezzel precedenst teremtő Igor Szimutyenkovnak, a spanyol Tenerife volt légiósának, aki egy 1994-ben kötött EU-orosz megállapodásra hivatkozott. Ez eltörölt mindenfajta hátrányos megkülönböztetést a keletről érkező munkavállalók ellen. A spanyol liga ugyanakkor nem volt hajlandó "belföldiként" kezelni az - azóta már a tengerentúli Kansas City Wizardsot erősítő - Szimutyenkovot, aki így több mérkőzésen is kiszorult a keretből.

Az esetnek bizonyosan lesz folyománya, mivel az EU illetékesei további 77 állammal írtak alá hasonló egyezményt, köztük afrikai és karibi fejlődő országokkal is.

A Bosman-ügy egy belga focista, Jean-Marc Bosman által benyújtott keresetből ered. Bosman 1990-ben visszautasította szerződésének megújítását klubjával, az RC Liege-zsel, és ennek megfelelően rákerült a klub áthelyezhető játékosainak listájára. A belga és az európai (UEFA) futballt irányító testületek egyetértésével a klubok között alkalmazott általános szabályokkal összhangban az RC Liege a Bosmant szerződtetni kívánó kluboktól áthelyezési díjként 11 743 000 belga frankot kért. Ez a klubok által szerződtethető külföldi játékosok számának korlátozására vonatkozó szabályokkal együtt lehetetlenné tette Bosman számára, hogy munkát találjon (Franciaországban is keresett állást). Az ügy a Bíróság elé került, amely 1995. december 15-ei ítéletében kimondta, hogy az áthelyezési díjak nem összeegyeztethetők személyek szabad mozgásával, továbbá megállapította, hogy a külföldi játékosok alkalmazására vonatkozó korlátozások ilyen módon nem alkalmazhatók, mivel az Európai Unió tagállamainak állampolgárai közötti megkülönböztetést valósítanak meg.