A Libération című francia újságban szerdán megjelent nyilatkozatában Talabani új történelmi szakasz kezdeteként értékelte demokratikus megválasztását, mivel értékelése szerint mostantól minden iraki teljesen egyenlő, a kurdok már nem másodrendű állampolgárai az országnak. A kurd kisebbség politikai erejét már az új alkotmány megfogalmazásakor megmutathatja, mert 77 képviselővel rendelkezik az új iraki parlamentben, és az elnök bármikor használhatja vétójogát - emlékeztetett Talabani.

A kurd nemzetiségű új iraki államfő csírájában szeretne elfojtani minden diktatúra felé mutató törekvést, demokrácián és egyenlőségen alapuló szövetségi berendezkedést képzel el Irakban. A szunniták a terrorista fenyegetésektől tartva nem vettek részt ugyan a választásokon, de Talabani - miniszteri székeket ajánlva képviselőiknek - szeretné őket is mielőbb bevonni a demokratikus átalakulásba. A terroristák egy részének amnesztiát adna, élesen elkülönítve a felkelőket a fegyveresek más csoportjaitól. "A terroristák nem sorolhatók mind egy kategóriába. Néhány iraki azt gondolja, hogy úgynevezett ellenállással rá tudja kényszeríteni az amerikaiakat Irak elhagyására. De mostanra ők is megértették, hogy ez nem lehetséges. Ellenben a síitákkal és kurdokkal szemben irtó hadjáratot folytató al-Kaida (nemzetközi terrorhálózat) bűnözőivel
és (annak iraki csoportját vezető Abu Muszab) az-Zarkávival le kell számolni" - hangsúlyozta az iraki elnök. 

Talabani szerint a külföldi csapatoknak addig kell Irakban maradnia, amíg a hazai erők nem tudják garantálni a közbiztonságot és megfékezni a terrorizmust. Véleménye szerint ez 2006 vége előtt semmiképpen sem lehetséges. Elismerte, hogy elnökké választásával véget ért a "függetlenségi álom", és a kurdoknak szembe kell nézniük a realitással. Az új iraki államfő elmondása szerint mégsem aggódik, hiszen a kurdok többsége az ő listájára szavazott, amely eredetileg is Irakon belüli szövetségi viszonyt és nem függetlenséget képzelt el a kurdoknak.