Lapozza át fotógalériánkat! © AP

Ratzinger urbi et orbi - a városnak, Rómának és a világnak - áldást mondott a Szent Péter-bazilika erkélyéről. A XVI. Benedek nevet választó német származású pápát a tömeg hatalmas üdvrivalgással, zászlók - köztük magyar zászlók - lengetésével fogadta.

Az 1927 augusztus 16-án Németországban, az Inn parti Marktlban (Marktl am Inn) született Joseph Ratzinger – mostantól XVI. Benedek – személyében a bíbornokok, ahogyan azt a sajtó már jó előre nagy erővel sulykolta, átmeneti pápát választottak, és ez akkor is így lenne, ha a szentlélek akaratából az új pápa 120 évig élne. Átmeneti pápa ő abban az értelemben, hogy már II. János Pál pápasága idején is egyre nagyobb, nagyjából az ezredfordulóra pedig döntő befolyásra tett szert a Vatikánban II. János Pál pápa mellett, sőt, olykor, helyett. 

"Karrierje" II. János Pállal indult meg

Az 1962-1965-ös II. Vatikáni Zsinaton még ő is liberális szellemű tanácsadóként vett részt, akinek konzervatív fordulata a 68-as diáklázadások „erkölcsi felfordulása”, a marxizmus és az ateizmus káosza hatására történt.  Bár még a zsinati reformpápa, VI. Pál nevezte ki bíborossá, igazi karrierje azután indult meg, hogy II. János Pál megtette a Szent Inkvizíció jogutódjának, a Hittani kongregációnak a prefektusává. Azóta, mint a hit őre számos „eretnek” vagy „eretnekgyanús” nézeteket valló teológust tiltott el az egyház nevében való tanítás lehetőségétől, vagy közösített is ki az egyházból. Ő intézte Hans Küng, Eugen Drewermann, illetve Bulányi György ügyét.

II. János Pál és a Lutheránus Világszövetség képviselői 1999-ben ökumenikus örömünnepet ültek: október 31-én közös nyilatkozatot adtak ki a megigazulásról, amely egyedül hit által, kegyelemből történik. Ezt tanította Luther, vagyis évszázados háborúskodást lezárva, a katolikus egyház roppant komoly lépést tett a keresztények egysége felé.

Egy év sem telt el ezután, amikor 2000. szeptember 5-én megjelent a Vatikán újabb enciklikája, amely a korábban még testvéregyháznak titulált protestáns egyházakat már csupán „vallási közösségekként” említi, mint a buddhisták vagy a hinduk közösségeit. Ezt az enciklikát Ratzinger maga jegyezte, és azóta vasszigorral őrködött a doktrínákon és az erkölcsökön. Mostantól XI. Benedek pápaként folytathatja ugyanezt.

A náci rendszer alatt erősödött meg hite

Tekintse meg galéri- ánkat! © AP

A katolikus egyház sok tagja előtt ismeretlen tény, hogy az új pápa rövid ideig a hitleri ifjúsági szervezet tagja volt, és a német hadsereg egy légvédelmi ütegében szolgált. Ez utóbbi egység a BMW egyik repülőgépmotor-gyártó üzemét védte; a gyárban akkoriban a dachaui koncentrációs táborból kivezényelt rabszolga-munkások is dolgoztak.

Mostani hívei szerint a náci rendszer alatt erősödött meg benne a hit, hogy az egyháznak minden körülmények között az igazságosság és a szabadság mellett kell állnia. Kritikusai azonban épp azt vetik a szemére, hogy az egyházon belül  elfojtaná a változásokról szóló párbeszédet.

A CNN értékelése szerint fiatal papként még a progresszió híve volt, fokozatosan sodródott konzervatív oldalra 1968 után. Ratzinger 20 éven át volt II. János Pál ideológiai tanácsosa; a Vatikán egyik "erős emberének" tartották.

Mégsem olasz pápát választottak

A II. János Pál utódjának megválasztását jelző fehér füst nem sokkal délután hat óra előtt szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből. A fehér füst felszállását követően a Szent Péter bazilika  harangja is megszólalt, amely bizonyossá tette a döntést.

A CNN beszámolója szerint kezdetben nem volt egyértelmű a felszálló füst színe - amely ha fekete, a szavazás ismételt sikertelenségét jelezte volna.

A hétfőn este kezdődött konklávé így a negyedik, sikeres forduló után véget ért a "habemus papam" bejelentéssel, amelyet majd Jorge Arturo Medina Estévez bíboros tett a bazilika lodzsájáról, bemutatva az új katolikus egyházfőt.

A kedd délutáni fordulón kétszer szavazott a 115 bíboros, köztük Erdő Péter és Paskai László, ezt megelőzően délelőtt már kétszer voksoltak, az első szavazást hétfő délután tartották.