© AP

A Discovery amerikai űrrepülőgép úti célja a Nemzetközi Űrállomás, hogy bőséges utánpótlást jutasson el a bázison dolgozó két űrhajósnak, és elszállítsa a két és fél esztendő alatt felgyülemlett szemetet és haszontalan holmit, amit az orosz Progressz teherűrhajók - kis raktározási kapacitásuk miatt - nem tudtak megoldani.

A fő cél, hogy kipróbálják azokat a repülésbiztonsági intézkedéseket, amelyeket az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA hozott okulva a Columbia 2003. február elsejei katasztrófájából. A Columbia - miután legénysége sikeresen teljesítette tudományos feladatát - a visszatéréskor belépve a Föld sűrű légkörébe felrobbant, a hét asztronauta életét vesztette.

Mint az utólagos vizsgálat kiderítette a robbanás oka az volt, hogy az indításkor az űrrepülőgép hatalmas üzemanyagtartályáról - amely magánál a hajónál magasabb - a szigetelőhab egy része levált és megsértette a Columbia hővédő pajzsát. Akkor ennek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, ám a visszatéréskor a korábban lehullott szigetelőhab ütötte résen keresztül forró levegő áramlott az űrrepülőgép belsejébe, aminek következtében a Columbia felrobbant és darabokra szakadt.

Ezt követően repülési tilalmat vetettek ki a megmaradt három űrsiklóra a Discoveryre, az Atlantisra és Endeavourra. Túl a hét űrhajós tragikus halálán, számos gond jelentkezett: fel kellett például függeszteni a Nemzetközi Űrállomás építését, hiszen az ehhez szükséges nehéz szerkezeti elemek kizárólag az űrsiklók rakterében férnek el. A Föld körül mintegy 350 kilométerre keringő bázis állandó legénységét háromról két főre kellett csökkenteni.

A NASA szakemberei és mérnökei áttervezték a Columbia katasztrófájáért felelős üzemanyagtartályt. A most induló héttagú legénységnek, miután megérkeznek, alaposan át kell vizsgálniuk a Discoveryt. Még a kikötés előtt például a misszió női parancsnoka, Eileen Collins 180 méterre az űrállomástól, hajójával egyfajta bukfencmanővert hajt végre. Ezután az űrsikló hasát mutatva elrepül az űrállomás fölött, miközben a bázison tartózkodó orosz és amerikai űrhajós a Zvezda nevű orosz modulból fényképezi a Discoverynek azt a részét, amely az űrrepülőgép kabinjából nem látható. Így meg lehet majd állapítani, hogy az indításkor megsérült-e vagy nem a Discovery hővédő burkolata. Mindössze 90 másodpercük lesz arra, hogy részletesen lefotózzák az űrsiklót az orrától a tatjáig.

Az ott tartózkodásuk idején az asztronauták többször is kilépnek a nyílt világűrbe, hogy tüzetesen megvizsgálják a Discoveryt. Ha olyan sérülést észlelnek, amely veszélyes lehet a visszatéréskor, inkább maradnak és bevárják a készenlétben lévő Atlantist.

A visszaszámlálást vasárnap reggel megkezdték, és ha az időjárás is engedi, szerdán a NASA felújítja űrsikló-programját.