A Jukosz május 31-én kilenc évi szabadságvesztésre ítélt volt vezetője a Vedomosztyi című orosz napilapban megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy a Jukosz szétveréséért nem Roman Abramovicsot, hanem Igor Szecsint, az elnöki hivatal helyettes vezetőjét terheli a felelősség.

A tulajdon újraosztása folyik?

A két évvel ezelőtt Oroszország leggazdagabb embereként számon tartott üzletember úgy látja, hogy a Kreml részéről nem fenyeget a Jukosz olajtársaságéhoz hasonló újabb bírósági leszámolás. A tulajdon újraosztásáért vívott küzdelemben azonban nem a Kreml az egyetlen játékos. Elképzelhetőnek tartja, hogy a „félig privatizált” bíróságok, belügyi szervek és ügyészségek a közeljövőben más olajmágnást is börtönbe küldenek vagy megölnek.

Szerinte a Jukosz-ügyből két tanulságot vonhattak le az orosz nagyvállalatok vezetői és tulajdonosai. Először is: a pénz nem több a jólét egyik eszközénél, másodszor pedig, hogy nem szabad a kivételezésben reménykedni; ha igazságos és törvényes elbánást akarnak, akkor építsék ki az igazságosságon és a jogon alapuló államot, alakítsák ki, kövessék és védjék meg a szabályokat.

„Semmiféle paktum nem segít addig, amíg a hatalmat le nem váltják, és a nagytőke nem tesz néhány döntő fontosságú lépést a társadalom felé, ideértve a privatizáció törvényesítésének kezdeményezését” – mondta Hodorkovszkij.

Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hatalomnak és az üzletnek nem szabad összefonódnia, de ez nem jelenti azt, hogy az üzleti élet képviselőinek nincs joguk megvédeni politikai érdekeiket.

A jövőbe vetett reményeit egyrészt saját társadalmi tevékenysége, az orosz irodalom és filozófia, valamint a bebörtönzöttek szövetségének támogatására létrehozott alapítványai táplálják. Hodorkovszkij emellett abban reménykedik, hogy a jövő nemzedéke néhány év múlva hatalomra kerül, és akkor „valamennyien kikerülünk a börtönből”.