A kínai képviselő elmondta: a kínai-amerikai megállapodás azután született meg, hogy egyeztetett John Boltonnal, az Egyesült Államok napokban kinevezett ENSZ-nagykövetével.

A posztját az amerikai szenátus megerősítése nélkül "elnyert" Bolton nem volt elérhető a bejelentés kapcsán, Richard Grenell, az amerikai ENSZ-misszió szóvivője viszont elmondta: Washington és Peking osztja azt a véleményt, hogy a BT kibővítése nem időszerű. Az esetleges új BT-tagokról ugyanis a nemzetközi közösséget élesen megosztó vita folyik, amely veszélyezteti a világszervezet elhatározott reformját. Ez utóbbiról a szeptemberi New York-i világcsúcson döntenek a tagállamok.

A 191 tagú ENSZ-ben általánosságban egyetértés mutatkozik: az alapítás óta lényegesen megváltozott nemzetközi erőviszonyok miatt szükség van a BT bővítésére. A változtatás mikéntjéről azonban mélyen megoszlanak a vélemények. Az állandó BT-tagságra törekvő Brazília, Németország, Japán és India, az úgynevezett G-4 csoport közös kezdeményezése értelmében a testületet hat új, vétójog nélküli állandó és négy új nem állandó taggal bővülne.

A kínai ENSZ-nagykövet azt mondta: Washington és Peking is úgy ítéli meg, hogy a G-4-ek törekvése kárt okoz a világszervezet tervezett megújításának. A G-4 javaslatán kívül más kezdeményezéseket is előterjesztettek a BT reformjáról. Az 53 tagú Afrikai Unió javaslata 26 BT-tagot irányoz elő, hat új, vétójoggal bíró állandó taggal, közülük kettő afrikaival. Egy harmadik kezdeményezést a G-4 csoport "vetélytársai" nyújtottak be; Argentína, Olaszország, Pakisztán, Mexikó és Dél-Korea elképzelése szerint a BT tíz hellyel bővülne, amelyek közül egy sem lenne állandó tagsági hely. Washington eddig csak Japán állandó tagsága mellett kötelezte el magát.