Egy független amerikai agytröszt, a Global Security szerint Iszfahánban az iráni atomprogram további fontos berendezései is megtalálhatók, egyebek mellett egy - kínai segítséggel létesített - kutatóreaktor.

Mind az atombomba, mind az atomerőművek alapanyaga az urán, amellyel számos műveletet el kell végezni ahhoz, hogy akár energiatermelésre, akár bombagyártásra felhasználható legyen. A napjainkban bevett, könnyűvizes reaktorokkal működő atomerőművek nem termelnek ki elegendő mennyiséget a 235-ös izotópszámú uránból. A hasadóanyag arányának a nukleáris fűtőanyagban el kell érnie a négy százalékot. Atombombához ennek a sokszorosa, 80 százaléknyi U-235-ös szükségeltetik.

Az U-235-ös arányának növelését célzó eljárást nevezzük urándúsításnak. Az urán-235-öt a 238-as izotópszámú uránból nyerik ki centrifugálás útján.

Az urándúsításhoz szükséges iráni létesítmények nagy része Iszfahánban, illetve az utóbbi időben a hírekben újra gyakrabban előforduló helységtől északra fekvő városokban, Natanzban és Arakban áll.

Iszfahánban folyik a színe miatt "sárga tortának" nevezett szilárd uránoxid urán-tetrafloriddá, majd gáz halmazállapotú, izotópdúsításra alkalmas urán-hexafloriddá alakítása, amely anyagot azután a Natanzban a földfelszín alá épített, hírek szerint több ezer centrifuga befogadására alkalmas létesítményben dúsítják.