A súlyosságát tekintve tizenötféle támadással számoló titkos terv kidolgozása alapvető szemléletváltást takar, a Pentagon ugyanis mindeddig elutasította, hogy katonai műveleteket hajtson végre Amerikában az országot érő egy vagy több terrorista támadás esetén.

Amennyiben Amerika több pontját érné egyidejű támadás, minden egyes ponton háromezer vagy akár több katonát is bevetnének. A katonaság pontos feladatáról mindössze annyit ír az újság, hogy "minimálisan" tömegfegyelmező, rendfenntartó szerepet töltene be, "maximálisan" pedig teljes körű válságkezelést hajtana végre, például egy katasztrofális hatású biológiai vagy nukleáris támadás esetén.

Biológiai támadásra is felkészültek

A Pentagon közlése szerint a katonaság elsősorban a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófa-elhárító testületek munkáját segítené. Önmagában azonban a hadsereg bevetésének lehetősége, szükségessége viszont arra utal, hogy Washington olyan méretű tömegkatasztrófával is számol, amelyet a belföldi rendészeti erők nem tudnának kezelni - írta a The Washington Post.

"A szóba jöhető nyolc szövetségi szervezet közül a hadsereg volna képes a legjobban kézbe venni az irányítást, bármelyiket is érné biológiai, vegyi vagy atomtámadás az Egyesült Államok ötven állama közül" - mondta Timothy Keating tengernagy, a haditervet készítő északi parancsnokság főnöke.

William Arkin, egy a lap által idézett védelmi szakember szerint a Pentagon szemléletváltása annak nyilvánvaló beismerése, hogy a belső rendfenntartó szervezetek nem volnának képesek megbirkózni egy esetleges nagy méretű katasztrófahelyzettel.

A CONPLAN 0500 jelzésű haditerv szerint - amelynek sok részlete még nem tisztázott - a Pentagon nem állomásoztatna sehol kizárólag belföldi bevetésre kiképzett erőket, hanem speciális kettős használatú alakulatokat hozna létre, amelyeket hazai és külföldi küldetésekre is felkészítenének. A haditerv ellenzői szerint a katonaság belföldi bevetése gyengítené a Pentagon válaszképességét külső fenyegetések esetén.