Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
A párizsi konzervatív újság szerint a belügy- és a munkaügyi minisztérium közreműködésével megalkotott kormányrendelet elsősorban nem megtorlásra, hanem arra szolgál, hogy a munkavállalási engedély nélküli külföldieket senkinek se legyen kedve alkalmazni Franciaországban. A rendelet értelmében a munkáltatók a feketén alkalmazott külföldiek származási országa szerint öt és tízezer euróval lesznek kénytelen hozzájárulni a kitoloncolás költségeihez.
Az új adminisztratív intézkedés mellett – amelyet 2003 novemberében a Nicolas Sarkozy nevéhez köthető bevándorlási törvénnyel szavazott meg a francia nemzetgyűlés, de kormányrendelet hiányában eddig nem léphetett életbe – érvényben marad az illegális munkavállalókat alkalmazó munkáltatók ellen kiszabható pénzbüntetés és esetleges szabadságvesztés is.
A francia napilap szerint nehéz megbecsülni a munkavállalási engedély nélkül dolgozó külföldiek számát Franciaországban, de az illegális munka ellen küzdő képviseletnél (Dilti) regisztrált jegyzőkönyvek alig 7 százaléka vonatkozik külföldire.
A munkafelügyelők – akik többször hangsúlyozták, hogy nem kívánnak rendőrökké átalakulni – ódzkodnak jelenteni a munkaügyi minisztériumnak az illegális helyzetben lévő külföldiekkel kapcsolatos munkahelyi szabálysértéseket. Ezért egy minisztériumi képviselő szerint eddig az ellenőrzések során rajtakapott munkavállalási engedély nélkül dolgozó külföldiek a legtöbbször egyszerűen eltűntek a hatóságok látóköréből.
A Le Figaro által Sarkozy-rendeletként említett intézkedésnek köszönhetően a kitoloncolások idén várhatóan 100 millió eurós számlája valamennyivel kevesebbe fog kerülni a francia államnak.
Az elsősorban az építőiparban (2004-ben 19723 személy), a vendéglátásban (10092 személy), művészeti területeken (2820 személy) és a mezőgazdaságban (1996 személy) feketén foglalkoztatott külföldiek, s természetesen főleg a franciák a munkáltatói hozzájárulások be nem fizetése miatt 55 milliárd eurós veszteséget okoznak a francia költségvetésnek, amely a francia statisztikai hivatal (INSEE) becslése szerint a GDP 4 százalékát jelenti.
