Alekszandr Pavlovszkij biztosra veszi, hogy néhány év múlva milliókat vonz majd az a látványosság, amelyet négy esztendeje talált ki, és egy évvel később meg is valósított. Az odesszai üzletember, a fekete-tengeri üdülőhelyet népszerűsítő Passzázs című havilap kiadója testfestőket és modelleket csábított a kikötővárosba, ahol a részvételükkel az idén immár a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál az idegenforgalmi előszezon sajátos színfoltjává vált.

"Állandóan azon törtem a fejem, miként lehetne a szokásosnál egy hónappal korábban kezdeni a turisztikai idényt, és eszembe jutott, amit egyszer a kölni Fotokina kiállításon láttam: az egyetlen hely, ahol mindig legalább száz ember toporgott, egy dobogó volt, rajta különböző modelleken dolgozó testfestőkkel" - mesélte a HVG-nek Pavlovszkij. Az üzletember egy gyors közvélemény-kutatás után arra a következtetésre jutott, hogy városában ezer emberből alig százan elleneznének egy ilyen - természetesen némi meztelenséggel is járó - rendezvényt, háromszázan viszont kifejezetten érdeklődnének iránta. Amikor pedig az internetes keresőprogramba is beütötte a body art (testművészet) kifejezést, és a számítógép több tízmillió találatot jelzett, végérvényesen meggyőződött róla: van közönsége egy ilyen fesztiválnak.

Az első body art karneválra 2002-ben még csak 1500 néző, harminc művész és 120 modell volt kíváncsi, az idén május elején megtartott negyediken viszont már 27 ezres közönség nézte végig, miként dekorál ki virág- és állatmintákkal, nonfiguratív elemekkel vagy éppen Lenin-portréval 106, Ukrajna különböző városaiból, illetve Moszkvából és a moldovai Chisinauból érkezett festő 324 modellt. A fesztivál résztvevői szerény fizetséget is kaptak a szervezőktől, de Pavlovszkij szerint az igazi vonzerőt nem ez jelenti számukra, hanem az, hogy üzletemberekkel, cégtulajdonosokkal, reklámügynökségek képviselőivel, producerekkel találkozhatnak, és esélyt kaphatnak egy-egy jó szerződésre vagy akár a kiugrásra is.

Az idén már a nemzetközi sajtó is felfigyelt a rendezvényre. "Öt tévécsatorna, két rádióállomás és több mint húsz nyomtatott kiadvány képviselői voltak jelen" - büszkélkedett a HVG-nek Pavlovszkij. A fesztivál azonban, noha legalább egy fénykép erejéig számos világlap is beszámolt róla, még veszteséges - tette hozzá, igaz, az induláskor eleve azzal számoltak, hogy a befektetés öt év múltán kezd majd megtérülni, a rendezvény turisztikai vonzerejét pedig amúgy is nagyon nehéz pénzben kifejezni.

Könnyen nyereséges lehet viszont az a testfestészeti világfesztivál, amelyet júliusban már a harmadik alkalommal rendeznek meg az ausztriai Karintiában, a Milstätter-tónál. A szervezők arra számítanak, hogy legalább 20 ezer látogató váltja majd meg a 4 eurós napijegyet, hogy végignézze, miként versengenek több kategóriában is a résztvevők a testfestészeti világdíjért. Noha a rendezvény honlapja szerint eddig 27 országból érkeztek jelentkezések, júliusra mintegy negyven államból számítanak indulókra.

Köztük Magyarországról is, ahol még igencsak gyerekcipőben jár ez a szépségipar és a művészet határán húzódó tevékenység. "Itthon mintegy harminc-negyven ember foglalkozik testfestéssel, de igazán színvonalas alkotásokat csak kevesen készítenek közülük" - mondta a HVG-nek a magyar testfestők egyike, Neukum Nóra. A képzőművészeti és sminkes képzettségű fiatal nő - mint kifejtette - azért küzd, hogy rangot szerezzen ennek a munkának. Festőket és grafikusokat igyekszik megnyerni az ügynek, amely szerinte különös kihívás egy művésznek, hiszen miközben adott formára, az emberi testre kell alkotnia, azzal is szembe kell néznie, hogy műve rövid életű lesz, legfeljebb egy-egy fotón, videón él tovább. Neukum szerint a testfestés ma Magyarországon még egyáltalán nem elismert művészet, többnyire rendezvényeken, különböző bemutatókon használják, általában pusztán reklámcélokra.

Éppen ezt a lehetőséget fedezte fel egy amerikai fiatalember, aki remek üzletet is csinált belőle. A 20 éves Andrew Fischer egész mozgalmat indított el, amikor még januárban az Ebay internetes aukción hirdetési felületnek kínálta fel a homlokát. A nyertes egy kaliforniai cég, a horkolás elleni eszközöket és szereket gyártó SnoreStop lett: több mint 37 ezer dollárt fizetett azért, hogy Fischer homlokán egy hónapig virítson piros betűs logója. A cég elnöke, Christian de Rivel utóbb azt mondta: ez volt a társaság történetének legjobb befektetése, már az árverési eredmény kihirdetésének napján az ötszörösére ugrott a vállalat internetes honlapjának látogatottsága és elektronikus áruházának forgalma, de a boltokban is a korábbi másfélszeresére nőtt az érdeklődés a cég termékei iránt. A gazdag fantáziájú nebraskai fiatalember persze nyomban újabb ajánlatot kapott: a Goldenpalace.com online kaszinónak valamivel több mint 5 ezer dollárt ért meg Fischer homloka. Ez a cég egyébként még többet, 8800 dollárt fizetett egy másik jelentkezőnek, egy nyolcadik hónapban lévő, várandós asszonynak, Elise Harpnak azért, hogy internetes címét domborodó hasára festhesse.

Az eszement, ám eredeti és igencsak jól fizető ötletnek ugyanis azonnal akadtak követői az Egyesült Államokban és Kanadában is. A testrészek közül - mint arról a Los Angeles Times amerikai napilap beszámolt - a homlok és a terhes nők hasa mellett igencsak népszerű hirdetési felület a kar, a kéz, a kopasz fej és a nagy orr. Egyre több internetes honlap, illetve ügynökség foglalkozik ilyen ajánlatok közvetítésével. Fischer sikere láttán csak a SnoreStopot néhány nap alatt 150-en keresték fel hasonló ötlettel, de más cégeket is megrohantak a jelentkezők. Sőt egy 31 éves bolti eladó, John Tamargo túl is tett az eredeti ötleten. Ő - ugyancsak az Ebay-hirdetésben - nem ideiglenes, festett, hanem állandó, tetovált reklámokra kínálta fel a karját, és nyolc cég (köztük egy online gyógyszertár, egy clevelandi ingatlanforgalmazó, egy munkaközvetítő, valamint a már említett Goldenpalace.com) vevő is volt rá, és a férfi összesen több mint 13 ezer dollárt kasszírozott tőlük. Egy Ohióban élő, 36 éves munka nélküli repülőgép-szerelőnek, Jerry Tothnak viszont már 5 ezer dollárért sem sikerült "piacra dobnia" a homlokát.

Igazi üzletet csak az elsőknek jelentett a testhirdetés, a túlkínálat alaposan lenyomta a piacot. Fischer vállalkozásának sikere ugyanis a rendkívüliségében rejlik - fejtette ki a Los Angeles Timesnak a Dél-kaliforniai Egyetem Marshall Üzleti Főiskolájának dékánja, Jim Ellis. Mint mondta, egy átlag amerikai naponta 3-4 ezer reklámmal találkozik, és ebből a tengerből meghökkentő módszerrel lehet kiemelni egy-egy hirdetést. Ugyanakkor akadnak olyan reklámszakemberek is, akik eleve hibásnak tartják az ötletet. Így vélekedik például az Advertising Age New York-i hetilap szemleírója, Bob Garfield, aki szerint "azok, akik testrészeiket ajánlják fel hirdetési felületnek, túlságosan különcök ahhoz, hogy közvetíteni tudják egy reklám pozitív üzenetét".