Gyengített formában hagyta jóvá az EP a szolgáltatási EU-irányelvet

A strasbourgi plenáris ülésen tartott szavazás során az úgynevezett származási ország elvét, amely szerint a külföldön szolgáltatóra saját hazájának szabályai vonatkoznának, olyan megfogalmazással váltották fel, amely nagyobb ellenőrzést biztosít a fogadó állam számára is. Módosított formájában az irányelv - amely még visszakerül az Európai Bizottság, illetve a tagországok kormányai elé jóváhagyásra - a jelenleginél jóval nagyobb szabadságot adna a legtöbb szolgáltatás külföldi gyakorlására, de kisebbet annál, amilyet a legliberálisabb régi uniós tagországok, illetve az új tagállamok szerettek volna elérni.

A hét elején vártnál kisebb többséggel - 394 igen szavazattal, 215 nem és 33 tartózkodás mellett - elfogadott szöveg közel áll ahhoz a kompromisszumhoz, amelyet még a múlt héten kötöttek a két legnagyobb EP-frakció – a kereszténydemokrata és a szocialista – főként régebbi EU-tagállamokból érkezett, meghatározó tagjai. A kompromisszum lehetővé teszi a tagországoknak, hogy számos alapon – például fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi okok miatt – megtiltsák külföldiek szolgáltatását területükön, bár a tilalom nem lehet aránytalan és diszkriminatív. Csökkentette az EP azoknak a szolgáltatásoknak a körét is, amelyekre az irányelv egyértelműen vonatkozik.

Az irányelv éles megosztottságot váltott ki az unióban liberálisok és protekcionistábbak, régi és új tagok, munkaadók és szakszervezetek között. A tervezet keddi vitája alatt harmincezres tömeg tüntetett Strasbourgban az irányelv ellen.

Charlie McCreevy biztos a voksolást üdvözölve megerősítette, hogy az Európai Bizottság a véglegesnek szánt következő tervezetbe bedolgozza az EP-ben megszavazott legfontosabb módosításokat. A bizottság korábban azzal érvelt, hogy a liberalizálás 600 ezer munkahelyet jelenthet EU-szerte, illetve akár 3 százalék gazdasági növekedést is jelenthet – vállalkozói szövetségek szerint az új változattal ezek a számok már nem állják meg a helyüket.

A jelentés vitájában a magyar Szájer József (Fidesz-MPSZ) úgy fogalmazott: ha az uniót alapító szerződések „szellemével és betűjével ellentétes, új akadályokkal teli irányelvet” fogadnak el, akkor „ne reménykedjünk a munkahelyeket és új európai növekedést teremteni akaró lisszaboni program sikerében, mert akkor újabb 30 évre korlátozzuk ezt a piacot”. Herczog Edit (MSZP) között kijelentette: „elfogadhatatlan a XXI. század Európájában, hogy egy szolgáltatót származása, állampolgársága, anyanyelve alapján megkülönböztessünk”.