Január 26 óta tart a bojkott © AP

Bár a Jyllands-Posten még tavaly szeptemberben közölte a Mohamed prófétát kifigurázó, 12 darabból álló karikatúra-sorozatot, a világ iszlám közvéleménye igazán csak néhány hete háborodott fel, amikor a rajzokat újra megjelentette egy norvég lap. Politikai, diplomáciai tiltakozások, utcai demonstrációk mellett azonnal szóba került gazdasági szankciók foganatosítása és az iszlám harag elsősorban a botrányt kiváltó lap hazája, Dánia ellen irányult.

Francia szupermarketben sincs dán áru
A termék-bojkott Szaúd-Arábiában, január 26-án kezdődött, ahol a szupermarketek felhívást intéztek a fogyasztókhoz, hogy azok kerüljék a dán termékek vásárlását, vagy egyszerűen eltüntették e cikkeket a polcokról. Azóta más muzulmán országok is követték a példát, mi több: muzulmán országokban működő nyugati üzletláncok is.

A francia Carrefour cég kairói szupermarketjében felirat tudatja a vásárlókkal, hogy az üzlet a muzulmánokkal és az egyiptomiakkal való szolidaritás jeléül nem kínál dán termékeket. A Carrefour kénytelen volt hivatalosan reagálni, tudatni a francia közvéleménnyel, hogy a kairói szupermarketet egy helyi cég üzemelteti, amelynek jogában áll a helyzetnek megfelelő kereskedelmi döntéseket hozni.

Az indonéziai importőrök társasága szerdán kezdte el az importforgalom 1 százalékát kitevő dán áruk bojkottját. (2005-ben a dán termékek forgalma elérte a 62,8 millió dollárt Indonéziában.) Szíriában az üzletek bejáratánál és falakon elhelyezett feliratokon kérik a vásárlókat a dán termékek mellőzésére.

Muszlim hívők tüntetnek Dánia ellen. © MTI

A kialakult helyzet nagyfokú aggodalmat kelt a Dán Iparosok Szövetségében. Attól tartanak, hogy amikor a vásárlók már nem is emlékeznek pontosan a történtekre, Dánia neve negatív kontextusban marad meg bennük, s ez hosszú távra okoz súlyos gazdasági veszteséget.

A muzulmán országokkal kialakult feszültség esetleg akkor oldódhatna, ha a dán kormány hivatalosan bocsánatot kérne, ám ezt Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök már többször elutasította, azzal érvelve, hogy a kormány nem tehető felelőssé egy független újság cselekedeteiért. A karikatúrákat közlő Jyllands Posten elnézést kért ugyan, de a szólásszabadság jogán továbbra is kiáll eredeti döntése mellett.

Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa figyelmeztette a muzulmán országok kormányait: amennyiben ők állnak a dán termékek bojkottjának hátterében, akkor a Kereskedelmi Világszervezet felelősségre vonhatja őket.

A Danske Bank becslése szerint Dánia tavaly mintegy 1,5 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolított le húsz muzulmán országgal. Dánia teljes exportja 2004-ben 58,4 milliárd dollár volt.

Kampány az interneten: Vegyél dán terméket!
A legsúlyosabb veszteség Európa egyik legnagyobb tejüzemét, az Arla Foodst éri, amely becslések szerint a bojkott minden egyes napján egymillió dollárt veszít. A vállalat mintegy 1500 alkalmazottat foglalkoztat a Közép-Keleten, s ha a bojkott folytatódik, kénytelen lesz létszámleépítést végrehajtani.

A bojkott nyomán egy másik jelenség is felütötte a fejét: az interneten dán termékek vásárlására biztatják a fogyasztókat a szólásszabadság védelmezői.