Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter azzal érvelt, hogy a bázison több száz terroristát tartanak fogva, akik, ha újra szabadlábra kerülnének, amerikaiakat akarnának megölni. Szerinte Guantánamo bezárása egyet jelentene annak állításával, hogy nincsen terrorista veszély amerikai érdekeltségek ellen.

Az amerikai védelmi miniszter egyúttal bírálta az ENSZ-főtitkárt is arra hivatkozva, hogy Annan "sosem járt Guantánamóban", ellentétben a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőivel, akik hosszabb időt töltöttek ott és tanulmányozták az ott uralkodó állapotokat. Rumsfeld szerint Guantánamót ugyanúgy igazgatják, mint bármilyen más fogva tartási intézményt. A hét elején kiadott ENSZ-jelentés ugyanakkor a guantánamói foglyokkal szembeni embertelen bánásmódról, sőt, kínzásokról is említést tett.

A terrorizmus elleni küzdelemről szólva Rumsfeld kijelentette: az al-Kaida és más szélsőséges iszlám szervezetek "megmérgezték" az Egyesült Államok-beli muzulmán közvéleményt az Internet és más modern kommunikációs módszerek révén, és erre Washington nem volt képes eddig megfelelően reagálni. Ugyancsak bírálta az amerikai médiát, amely szerinte az Egyesült Államok iraki szerepének túlságosan a negatívumait domborítja ki.

Ezért a Pentagon egy olyan médiatervet dolgozott ki, amely internetes blogokon, valamint a hagyományos hírközlési csatornákon keresztül indítja el az amerikai hadsereg információs kampányát. Rumsfeld a "pszichológiai hadviselés" példájaként a Szabad Európa Rádió hidegháborús tevékenységét említette. A védelmi miniszter a "24 órás készenlét" szükségességét hangoztatta, mert úgy vélekedett: az amerikai kormányszervek hivatali rendje, a heti öt munkanapos, napi nyolc órás munkaidő elavult, és alkalmatlanná vált erre a feladatra.