Törvénybe ütközik

A brit férfit az 1947-ben elfogadott osztrák tilalmi törvény (Verbotsgesetz) alapján állították bíróság elé, amelynek paragrafusai szerint 1-től 10 évig terjedő szabadságvesztést róhatnak ki rá. A náci szervezetek újraalapítását és a náci propagandát betiltó, valamint a holokauszt tagadását szankcionáló törvény alapján 1999. és 2004. között 158 ítéletet hoztak Ausztriában.

A 67 esztendős Irvinget tavaly novemberben vették őrizetbe Ausztriában egy 16 évvel azelőtti elfogatóparancs alapján. Az osztrák hatóságok akkor azért rendelték el letartóztatását, mert két ausztriai rendezvényen is kétségbe vonta az auschwitzi gázkamrák létezését, és zsidók millióinak szisztematikus meggyilkolását.

Irving egyebek között "metodikai hibának" minősítette, hogy korábban tagadta a gázkamrák létezését. Úgy magyarázta, hogy ma ilyet már nem mondana, mert az hiba lenne. Kifejtette, hogy olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek alapján megváltoztatta korábbi nézeteit. Ezek közé sorolta Adolf Eichmannak, az európai zsidók megsemmisítő táborokba szállítása fő szervezőjének egyik feljegyzését, amelyben Eichmann beszámol arról, hogy megtekintett egy ilyen gázkamrát. Irving szerint számára ez volt az első bizonyíték arra, hogy a gázkamrák léteztek. Hozzáfűzte, hogy a brit állami archívumban pedig véletlenül felfedezte az auschwitzi tábor helyettes parancsnokának feljegyzését, amelyben Irving szerint "nagyon meggyőző formában írja le a megsemmisítést".
   
Michael Klackl ügyész azt hangsúlyozta a bíróság előtt, hogy Irving "minden más, csak nem történész", és történelemhamisítónak nevezte a vádlottat. Elmar Kresbach, a vádlott védője korábban már a per előtt annak a reményének adott hangot, hogy védencét nem ítélik el korábbi nézetei miatt.