A Baixada Fluminense nevű szeméttelepen a munkások nagy műanyagzsákokban bukkantak rá a csontvázakra, amelyek számát a hatóságok 50 és 200 közöttire becsülik. Az Igazságügyi Orvostani Intézet (Florense) igazgatója, Roger Ancilotti úgy vélte, hogy a földet megmozgatva még jócskán találnak maradványokat.

A zsákok egy részén név és cím is szerepel, amiből a hatóságok arra következtetnek, hogy azokat valamelyik riói temető cég selejtezhette ki. A temetőket irányító szervezet azonban cáfolta ennek a valószínűségét. A sírokat kiüríthetik, de csak akkor, ha az elhunyt már három éve fekszik ott, és nem találják meg a hozzátartozóit, a szabály szerint azonban ekkor nem szeméttelepekre ürítik a maradványokat, hanem elégetik azokat.

Marcos Celio rendőrségi megbízott attól tart, hogy a csontvázak meggyilkolt emberek maradványai, akiket ily módon igyekeztek eltüntetni gyilkosaik. A zsákokat a városi köztisztasági vállalat (Comlurb) teherautója vitte a helyszínre, a munkások pedig a szemét szétterítésekor vették észre a kiszakadt zacskókból előbukkanó koponyákat, lábszárcsontokat. A rendőrhatóságok eltávolították a bomló maradványokat, amelyeken sok esetben még ruha is volt. A nyomozást tovább nehezíti, hogy a Comlurb szerint lehetetlen meghatározni, hogy a teherautó a város mely pontján vette fel az emberi maradványokat tartalmazó zsákokat.