Ezt maga a főtitkár, Terry Davis hozta nyilvánosságra közleményében, hozzátéve: a nevezett országok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amely szerint minden tagállam köteles a főtitkár kérésére információkat adni arról, hogy saját belső jogrendszere miként biztosítja az európai egyezményben foglaltak végrehajtását. A többi ország állásfoglalásáról egyelőre nem közölt részleteket.

© sxc.hu

A botrányt a The Washington Post című amerikai lap robbantotta ki, amikor tavaly november elején megírta: az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos kelet-európai létesítményekben tartott fogva és hallgatott ki terrorizmussal gyanúsított személyeket, mindenekelőtt az al-Kaida nevű nemzetközi terrorszervezet feltételezett tagjait. A lap nem nevezte meg az érintett országokat, de a Human Rights Watch nevű nemzetközi emberi jogi szervezet a CIA-repülőgépek 2001-2004 közötti útjait elemezve azt állította, hogy Romániában és Lengyelországban lehettek e titkos börtönök. Ezt az érintett országok azonnal határozottan cáfolták.

Mivel a vádak és cáfolatok egyre nagyobb port kavartak, az emberi jogok tiszteletben tartása felett őrködő nemzetközi szervezet, az Európa Tanács november végén hivatalosan is vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy voltak-e titkos CIA-fogdák a szervezet tagországaiban, illetve igénybe vették-e terrorizmussal gyanúsított személyeket szállító CIA-repülőgépek a tagországok légterét.

Ezért Davis levélben kérte a tagállamok kormányait, hogy 2006. február 21-ig adjanak választ: 2002 januárja óta bármilyen hivatalos személy akár tettek, akár hallgatás révén segített-e olyan cselekedetekben, amikor nem törvényes módszerekkel fosztottak meg valakit szabadságától, illetve szállítottak át bárhova ilyen személyeket. Davis azt is szerette volna tisztázni, hogy az ilyen fogva tartások "külföldi ügynökségek" akciójának eredményeként, illetve ez utóbbiak ösztönzésére történtek-e.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megbízásából egy svájci képviselő, Dick Marty is vizsgálódik az ügyben. Ő január végén Strasbourgban nyilvánosságra hozott előzetes jelentésében úgy foglalt állást, hogy nincsenek bizonyítékok titkos európai CIA-fogdák létezésére, de számos egybehangzó jel szerint az amerikaiak több esetben valóban "alvállalkozásba" adták ki emberek kínzását. Az egész rendszernek ugyanis a vádak szerint az volt az értelme, hogy a CIA olyan országokba vitte a terrorizmussal gyanúsított foglyokat, ahol az emberi jogokat nem vették komolyan.

Marty jelentésének azonban az a problémája, hogy alapvetően újságcikkeken alapult, bizonyítékok nélkül. Az Európai Parlament maga is létrehozott egy bizottságot a kérdés kivizsgálására, s ez csütörtökön Brüsszelben meghallgatja Marty újabb beszámolóját. A megfigyelők egy része abban bízik, hogy ez a beszámoló talán tartalmaz majd újdonságokat.