Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) által elemzett statisztikai adatok szerint 12.190 személy kért menedéket ezekben az országokban, 44 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben, amikor 21.867 kérelmet nyújtottak be. Az UNHCR közép-európai regionális képviselője, Lloyd Dakin szerint az ENSZ menekültügyi szervezetének meg kell vizsgálnia e jelentős csökkenés okait.

“Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a migránsok és menekültek más útvonalon érkeznek az Európai Unióba; vagy csupán átutaznak a négy közép-európai országon anélkül, hogy a hatóságok észrevennék őket. Őszintén remélem azonban, hogy nem az áll a csökkenés hátterében, hogy a menedékkérőket visszafordítják a határon.” – nyilatkozta Dakin.

“Ha mégis ez lenne a helyzet, az súlyos aggodalomra adna okot az UNHCR-nek, mivel ez azt jelentené, hogy nemzetközi védelemre szoruló személyek nem tudnának bejutni az EU területére.” – mondta Dakin.

2005-ben a legtöbb menedékkérelmet Lengyelországban adták be (44,6%), a második helyen Szlovákia volt (29,1%), a sort pedig Magyarország (13,2%) és Szlovénia (13,1%) zárta. A vizsgált időszakon belül megállapítható, hogy az újonnan benyújtott kérelmek számában a legjelentősebb csökkenés a 2005-ös év első negyedévében következett be.

Az EU külső határán levő négy tagállamba érkező menedékkérők nemzetisége jelentős eltéréseket mutat. Lengyelországban például a kérelmezők több mint 92%-a az Orosz Föderációból érkezik és többnyire csecsen nemzetiségű. A másik három országba érkező menedékkérők nemzetiség szerint jóval több csoportba sorolhatók. A Szlovák Köztársaságban a kérelmezők 29,2 %-a származik az Orosz Föderációból, de jelentős az Indiából (15,8%), Moldovából (8,7%) és Kínából (7,9%) érkező menedékkérők száma is. Magyarországon a kérelmezők legnagyobb létszámú csoportját a vietnámiak (19,8 %), valamint Szerbia-Montenegrói (15,1%) és kínai (10,8%) állampolgárok alkotják.

Csaknem 450 kérelmező kapott menekült státuszt az UNHCR Budapesti Regionális Irodája alá tartozó négy országban. Szlovéniában volt a legalacsonyabb az elismert menekültek aránya a kérelmezőkhöz képest: mindössze 1,6%, azaz 14 személy kapott menekült státuszt. Szlovákiában 3%, azaz 25 személy; Magyarországon 10%, azaz 97személy; Lengyelországban pedig a kérelmezők 7%-a, összesen 312 személy kapott menekült státuszt.

A régió államaiban mindenütt jellemző a “megszüntetett eljárások” nagy száma. A megszüntetés oka általában az, hogy a hatóságok nem tudnak kapcsolatba lépni a menedékkérővel az eljárás során. Magyarországon az összes eljárás 39%-át kellett ilyen okból megszüntetni, Lengyelországban ez az arány 50% volt, Szlovéniában 61%, Szlovákiában pedig 78%. Feltételezhető, hogy ezekben az esetekben a kérelmezők más országokba távoztak.