A magyar államfő ezt a Deutsche Welle német televízióban ma elhangzott interjúban fejtette ki. Mint mondta, az alkotmányos szerződés tervezete eredeti formájában túlságosan bonyolult és nehezen érthető volt. Európa mégsem létezhet nélküle, mert az alkotmány egyúttal szimbólum is, a hovatartozás és az egységes politikai vezetés jelképe. Európának - mondta - szüksége van a mélyebb politikai integrációra, mert a globális verseny nemcsak a gazdaságban, hanem a vezetési struktúrákban és a politikában is folyik. Az unió távlatilag politikai szinten is mindinkább integrálódni fog - vélte Sólyom László.

Az EU további bővítése szükséges az unió biztonsági érdekei szempontjából. Európának nyugalomra van szüksége, mindenekelőtt a Balkánon, de gazdasági érdekei is a bővítés mellett szólnak. A magyar államfő Románia és Bulgária után elsőként Horvátországot szeretné az EU tagjai között látni, s utánuk jöhetnének az újabb csatlakozók - azzal a feltétellel, hogy az összes kritériumot teljesítik. Ezt - szögezte le nyomatékosan - nagyon szigorúan meg kell követelni tőlük, egy tisztán politikai döntés a csatlakozásról indokolatlan és haszontalan volna.

Törökország csatlakozásáról szólva Sólyom azt mondta, hogy az Ankarának tett ígéretet be kell tartani, de Ankarától is meg kell követelni a koppenhágai kritériumok és a többi feltétel teljesítését, emellett vannak egyéb gazdasági tényezők, amelyeket figyelembe kell venni.

Magyarország eddigi uniós tapasztalatairól Sólyom azt mondta, hogy "a lelkesedés alábbhagyott", de ez szerinte természetes, ugyanez történt a rendszerváltozás után is; az emberek túl sokat vártak, és reményeik csak részben teljesültek. Magyarország számára nagy esemény, "egyfajta emancipáció" volt, hogy a kommunista diktatúra után visszatérhetett Európába. Vannak persze csalódások is: csalódtak például az emberek amiatt, hogy a szabad európai munkavállalás útjába korlátokat állítanak, noha ennek az államfő szerint inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentősége van, hiszen egyáltalán nem indult meg a munkavállalók áradata a régi uniós tagállamok felé. Határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tapasztalható-e Európa-ellenes hangulat Magyarországon.

Sólyom természetesnek nevezte, hogy az euroatlani közösségbe belépve Magyarország közelebb került az Egyesült Államokhoz, és távolabb Oroszországtól, de hangsúlyozta, hogy törekedni kell a kapcsolatokban egyfajta egyensúlyra.