Az izraeli páncélosok Ajtarún és Bint-Dzsbeil között három ponton hatoltak be libanoni területre, s Dél-Libanon középső övezetében heves rakétapárbaj bontakozott ki. A harcokban – a Hezbollah libanoni síita szervezet televíziója szerint - három izraeli katona vesztette életét, tíz pedig megsebesült. Az al-Arabíja és az al-Dzsazíra arab hírtelevíziók korábban két izraeli katona haláláról, és kettő megsebesüléséről számoltak be. Izraeli orvosok a két sebesült katonáról szóló értesülést megerősítették.

A Hezbollah közben arról számolt be, hogy fegyveresei visszaverték az izraeli hadsereg harmadik betörési kísérletét Ajtarún településnél. Izraeli katonai források pedig azt közölték, hogy az ugyancsak a két ország határán lévő Avivim körzetében tűzpárbajt vívtak egymással a szembenálló felek.

Akcióban az izraeli katonák © AP

Izraeli források nem tartják kizártnak, hogy a Hezbollah harcosainak sikerült izraeli területre jutniuk. A Hezbollah szerda délután a határtól 30 kilométerre fekvő Názáretet támadta katyusa rakétáival, a támadásban három izraeli, köztük két gyermek vesztette életét.  A rakétatámadásnak számos sebesültje van, közülük négy állapota súlyos. A rakéták egyike egy lakóházba csapódott.

Egy magas rangú izraeli katonatiszt közölte, hogy az izraeli haderő a Hezbollah rakétaarzenáljának már mintegy felét megsemmisítette offenzívája során, ezzel szemben a Hezbollah politikai bizottságának egyik tagja azt állítja: az izraeli hadseregnek nem sikerült elvágnia a Hezbollah fegyverutánpótlását Dél-Libanon felé, habár "lezárták az utakat és bombázzák a teherautókat".

Az USA menekíti polgárait

Az Egyesült Államok is megkezdte szerdán állampolgárainak jelentős számban történő kimenekítését Libanonból, de közben folytatódott a legkülönbözőbb állampolgárságú külföldiek evakuálása is.

Kimenekített amerikaiak © AP

Az amerikaiak kimenekítésében kilenc hadihajó - köztük egy helikopterhordozó -, több ezer tengerészgyalogos és haditengerész vesz részt. Szerdán a tervek szerint több mint 2400 honfitársuknak segítenek elhagyni az országot. Ez az első jelentősebb csoport abból a 8000 amerikaiból, aki távozni akar. A kimenekítetteket először Ciprusra szállítják. Egy Norvégia által bérelt hajó korábban már a szigetországba szállított 126 amerikait mintegy ezer európaival együtt.

A Libanonból való menekítéstől függetlenül a jeruzsálemi amerikai konzulátus evakuált 105 amerikai állampolgárt a Gázai övezetből, ahol szintén izraeli katonai offenzíva zajlik. Ezek az amerikaiak vagy hozzátartozóikat látogatták meg az övezetben, vagy maguk is ott laknak.

Az izraeli hadsereg a Gázai övezetben és a Ciszjordániában kirobbant összecsapásokban megölt kilenc palesztint, köztük négy fegyverest és két civilt, amikor harckocsik hatoltak be egy gázai övezeti menekülttáborba. Magas az izraeli akció sebesültjeinek száma is.

Eltérő véleményeket fogalmaztak meg a közel-keleti krízis kapcsán a politikusok. Massimo d’Alema olasz külügyminiszter élesen bírálta Izrael libanoni magatartását, több olasz politikus azonban azt szorgalmazta, hogy a római kormány továbbra is a párbeszédet keresse, ne pedig csak az egyik felet ítélje el.

Az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője a fegyveres konfliktus azonnali befejezésére szólította fel szerdán Izraelt és a libanoni Hezbollah milíciát. Javier Solana egyben bírálta, hogy a Hezbollah foglyuk ejtette a két izraeli katonát. Solana sürgette mielőbbi szabadon engedésüket.

Tony Blair brit kormányfő elutasította szerdán azokat a felhívásokat, hogy szólítsa fel Izraelt egyoldalú tűzszünetre anélkül, hogy a Hezbollah libanoni síita szervezet előzőleg szabadon engedné a két elrabolt izraeli katonát és felhagyna az Izrael elleni rakétatámadásokkal. "Ami Libanonban történik, tragikus és rettenetes, különösen a libanoniaknak és a libanoni kormánynak. Ha meg kell állítani, azt kell megállítani, amivel elkezdődött: az izrael i katonák elrablását és Észak- Izrael bombázását" - tette hozzá Blair. Egyúttal kijelentette: ha e két ok megszűnik, ő lesz az első, aki Izraelt a hadművelet leállítására szólítja fel.

Horst Köhler német államfő szerint Izraelnek joga van az önvédelemre, de – mint mondta - nagyon aggódnak „a polgári áldozatok magas száma és az infrastruktúra szétrombolása miatt." Köhler szerint mindent meg kell tenni, hogy létrejöjjenek a fegyverszünet és a tárgyalások újrafelvételének feltételei.

Szíria elnöke mindeközben tűzszünetet szorgalmazott, most először. Bassár el-Aszad a nemzetközi közösség közbenjárását sürgette a fegyveres válság befejezése és egy tűzszünet létrejötte érdekében.