Egymilliárd embernek kezdődött el a ramadán

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Több mint egymilliárd muzulmán számára kezdődött meg a hét végén a ramadán, a muzulmán böjti hónap. Szombaton kezdődött a Perzsa-öböl menti arab államokban, Líbiában, Jemenben, Libanonban és Szomáliában. Vasárnap Indonéziában, Egyiptomban, Szíriában, Malajziában, Tunéziában, Algériában és Törökországban.

Indonéziában, a világ legnépesebb muzulmán országában csaknem kihaltak voltak az utcák vasárnap az imákkal és mecsetbeli prédikációk hallgatásával töltött éjszaka után. A csaknem 18 ezer szigetből álló délkelet-ázsiai ország 220 milliós lakosságának mintegy kilencven százaléka muzulmán. A böjti hónap idejére zárva tartanak a bárok, a diszkók, a billiárd- és a masszázsszalonok is.    

Irakban gyásszal kezdődött a ramadán: néhány órával a szent hónap kezdete után 31 ember vesztette életét és 34 sebesült meg egy merényletben Bagdad síiták lakta Szadrváros nevű körzetében. 
   
Azt ünneplik ramadánkor, hogy - a muzulmán hagyomány szerint - Allah e hónap egyik éjszakáján nyilatkoztatta ki a Koránt prófétájának, Mohamednek Gábriel arkangyal közvetítésével. 
   
A ramadán az iszlám holdév kilencedik hónapja. Nem mindig kezdődik egyszerre minden muzulmán országban. Mindenütt akkor veszi kezdetét, amikor az adott országban először megpillantják az égen az újhold sarlóját. 
   
Ramadán holdhónap huszonkilenc napján napkeltétől napnyugtáig tilos az evés, az ivás, a dohányzás és a nemi érintkezés. Vannak azonban kivételek is. Nem vonatkozik a tilalom a menstruáló és terhes nőkre, a gyermekágyas és szoptató anyákra, továbbá a betegekre és az utazókra. Nekik is be kell azonban pótolniuk később az elmaradt böjtöt. A tízévesnél fiatalabb gyermekekre egyáltalán nem vonatkozik ez a vallási kötelesség.
   
Napszállta után kiadósan étkezhetnek a jámbor muzulmánok. A hívők gyakorta együtt, nagyobb társaságban, rendszerint tág családi körben fogyasztják el bőséges esti étkeiket. 
   
A hívő muzulmánok számára a ramadán havi böjtölés az iszlám harmadik alappillére. Az iszlám öt alappillére: a hit megvallása, a napi öt ima, a böjtölés, az alamizsnálkodás és a mekkai zarándoklat. A ramadán havi böjt erősíteni hivatott a jámbor muzulmánok önfegyelmét és vallásos hitét. Ramadán idején a muzulmán hívők gyakori mecsetbe járással és a Koránból vett részletek felmondásával nyilvánítják ki hitüket. Kötelező az esti ima, amely hosszabb szokott lenni más imáknál.