Karel De Gucht, a sajtótájékoztatón ugyancsak részte vett belga külügyminiszter elmondta: hazája mindaddig ellenzi, hogy az Európai Unió újrakezdje a stabilitási és társulási egyezményről szóló megbeszéléseket Szerbiával, amíg a jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék ehhez nem ad "zöld fényt".

Del Ponte szerint a nemzetközi közösség egyre kevésbé figyel oda arra, hogy a szerbiai háborús bűnösök valóban bíróság elé kerüljenek. Del Ponte - utalva arra, hogy a hágai törvényszék mandátuma 2010-ben lejár, s a legfőbb bűnösök, így Radovan Karadzsics és Ratko Mladics egykori boszniai szerb vezetők még mindig szabadlábon vannak - leszögezte: "ha hiszünk a jogállamiságban, a nemzetközi igazságszolgáltatásban, akkor szükségem van arra, hogy a nemzetközi közösség támogassa mandátumunkat". 

De Gucht szerint egyes EU-tagállamok azt remélik, hogy ha az EU feladja eddigi szilárd álláspontját a társulási tárgyalások ügyében, akkor az segíthet rávenni Belgrádot a koszovói helyzet rendezéséről kidolgozott (s a tartománynak lényegében függetlenséget adó) ENSZ-tervezet elfogadására. "Ez azonban nem igaz, s akik így elemzik a helyzetet, tévednek" - mondta. 

Carla Del Ponte már januárban felszólította az Európai Uniót, hogy addig ne újítsa fel a tárgyalásokat Belgráddal, amíg az nem adja ki Mladicsot. Olli Rehn, a bővítési kérdések EU-biztosa ezt követően közölte a szerb vezetőkkel: a tárgyalások sikeres lezárásának előfeltétele a hágai törvényszékkel való teljes körű együttműködés. De azt is jelezte, hogy önmagában a tárgyalások újraindításához már az is elég lenne, ha az új szerb kormány "egyértelmű kötelezettséget" vállalna erre.