A vitatott földdarab. Olajat rejt a mély?

A Duna-delta torkolatával szemben, a Fekete tengerben található, 17 hektárnyi szikla évek óta területi vita tárgyát képezi Bukarest és Kijev között, olyannyira, hogy Románia már 2004-ben a hágai törvényszékhez fordult orvoslásért. A felségvizek pontos megrajzolásának ellentéte most azért korbácsolódott fel, mert február 8-án az ukrán parlament úgy döntött, a szigeten létrehozza a Fehér elnevezésű, egyelőre fantom-települést annak érdekében, hogy Hágának bebizonyítsa, a szikla valóban lakott terület, ezért Ukrajna részét képezi.

Ha a nemzetközi bíróság 2008-ra ígért döntésében kijelenti, a sziget Ukrajna szárazföldjéhez tartozik, akkor Románia szomszédja nagyobb felségvizekhez jut, ráadásul onnan ellenőrizheti a Duna-delta ágainak hajóforgalmát is.

Az 1848-tól folyamatosan Romániához tartozó – korábban a törököké volt – szigetet, amelyen egy világítótorony is volt, még az 1947-es párizsi békeszerződés is Bukarest birtokában hagyta, ám 1948-ban a Románia és a Szovjetunió között aláírt barátsági és együttműködési szerződés már Moszkvához csatolta, mert katonai érdekek fűzték hozzá. Ezért ott radarállomást épített, és pár tucat katonát állomásoztatott a szigeten.

A Szovjetunió szétbomlását követően Ukrajna magáénak tartotta a területet, sőt, egyre gyakrabban röppent fel a hír a román médiában is, hogy a sziget alatt és a környéken hatalmas kőolaj- és földgáz-készletet rejt a föld mélye. Ennek tudatában az ukránok már dollármilliókat költöttek arra, hogy a szigeten mintegy ötven lakost, jobbára katonákat tartsanak, számukra postahivatalt, sőt bankot is létesítettek, ám az ivóvizet, élelmiszert hajókon kell a kopár szigetre szállítani. Jevgenyij Marcsuk, ukrán hadügyminiszter 2004-ben állítólag bevallotta, hogy a szigeten csak száz határőr katona és sok macska él.

Irházi János
Arad