"Ha a lengyel és a cseh kormány ilyen döntést hoz, akkor az orosz hadászati rakétaerők képesek lesznek arra, hogy ezeket a létesítményeket is célpontként szerepeltessék" - fogalmazott Nyikolaj Szolovcov egy sajtótájékoztatón az orosz fővárosban.

A vezérezredes kérdésre válaszolva azt mondta, Oroszország rendelkezik egy Kelet-Európából kiinduló esetleges fenyegetés elhárításához szükséges eszközökkel. Mi több, Szolovcov szerint az orosz hadiipar könnyűszerrel felújíthatja, és öt-hat éven belül hadrendbe állíthatja a közepes hatótávolságú rakéták gyártását, ha a Kreml a fegyverfajtát betiltó - a 80-as években aláírt - orosz-amerikai INF-szerződés felbontása mellett döntene.

A NATO szóvivője útján elutasította, "szélsőségesnek" és "nem helyénvalónak" nevezte az orosz tábornok kijelentését.

A NATO-orosz szópárbaj azután hangzott el, hogy Mirek Topolánek cseh és Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök varsói tárgyalásaikat követő közös sajtótájékoztatójukon bejelentették: Csehország és Lengyelország valószínűleg beleegyezését adja az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek országuk területén történő telepítéséhez.

Kaczynski az amerikai rakétapajzzsal kapcsolatban korábban elhangzott orosz ellenvetésekre utalva kijelentette: "Bármely állítás, amely azt sugallja, hogy a rakétapajzs megváltoztatja az erőviszonyokat Európában, félreértés". A rakétapajzs nem a "normális" államok ellen irányul, hanem az a célja, hogy védelmet nyújtson "olyan államok esetleges tevékenysége ellen, amelyek nem akarják tekintetbe venni a világban elfogadott alapelveket" - mondta. Hozzátette: a védelmi rendszer a NATO valamennyi tagját szolgálja, nem csak az Egyesült Államokat.