Miközben a világ nagy gazdaságaiban több évtizedes csúcsra emelkedtek az állampapír-hozamok, Magyarországon idén jelentősen csökkentek – emlékeztet elemzésében a GKI Gazdaságkutató
2026 nyarán az USA 30 éves állampapírjának hozama 5,3 százalék fölé emelkedett, Japánban és Európában szintén többéves csúcsokat jegyeztek. A globális hozamemelkedés mögött strukturális okok állnak: növekvő állami adósságkibocsátás, felfutó vállalati tőkeigény (elsősorban a mesterségesintelligencia-beruházások miatt), geopolitikai feszültségek és az energiaár-emelkedés gerjesztette inflációs nyomás. A GKI értékelése szerint
a globális hozamok csúcspontjukat még nem érték el.
Magyarország esetében az eurócsatlakozási várakozások önálló mozgatóerőként hatnak. A tízéves hozam 2026 márciusában még 7,17 százalékon állt, júniusra 5,03 százalékra esett, jelenleg 5,74 százalékon jár.
A forint erősödése, az uniós forrásokhoz való hozzájutás és a 2030-as eurócsatlakozási szándék megerősítése együttesen húzták le a hozamokat.
Ez a folyamat valós és mérhető, de egyetlen tényezőn múlik: az eurósztori hitelességén. Ha ez megkérdőjeleződik, a globális emelkedő trend azonnal érvényesülni kezd – figyelmeztet a GKI Gazdaságkutató.
Az euróban denominált 10 éves állampapírok átlagos hozama már 4,1 százalékra emelkedett a tavalyi év végi 3,3 százalékról. Ez a referenciaszint emelkedik, és magával húzza a magyar hozamok alsó korlátját is.
A GKI szerint összességében a következő években a hozamszint növekedése várható. A globális hozamemelkedés és a hazai eurócsatlakozási folyamat egymás ellen hat, és az egyensúly fenntartása a 2030-as menetrend következetes teljesítésén múlik.
https://hvg.hu/360/20260919_eurobevezetes-magyarorszag-koltsegvetes-tisza-kormany-hvg
