A kétnaposra tervezett megbeszéléseket egy évi szünet után folytatták a pekingi hatoldalú tárgyalásokon februárban született megállapodás keretében, amelyben Phenjan ígéretet tett jongbjoni nukleáris erőművének leállítására energiasegélyek és más ösztönzők fejében. A tárgyalásokon többek között az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok, valamint a japán háborús kártérítések kérdése szerepelt.

A megbeszélés Észak-Korea hanoi nagykövetségén kezdődött. Japán külügyi illetékesek szerint néhány órás megbeszélés után az észak-koreai partnerek arról tájékoztatták a japán küldöttséget, hogy a tárgyalások tervezett délutáni fordulóját nem tartják meg.

A megbeszélések előtt Koicsi Haragucsi japán főtárgyaló közölte, hogy a tokiói-phenjani kapcsolatok rendezése csak akkor lehetséges, ha megoldódik a japán polgárok elrablásának kérdése. Szerinte Tokió ebben nem hajlandó semmilyen kompromisszumra.

Az észak-koreai hatóságok 2002-ben ismerték el, hogy az 1970-80-as években elraboltak 13 japán állampolgárt az észak-koreai kémek kiképzéséhez. Phenjan még abban az évben öt túszt szabadon bocsátott, a többiekről pedig azt állította, hogy időközben elhunytak. Japán bizonyítékokat követelt erre, és nem zárta ki, hogy a bevallottnál több japánt is elraboltak.

Phenjan azonban lezártnak tekinti az ügyet, viszont elvárja Tokiótól, hogy kérjen bocsánatot a háborús időkben történtekért, egyebek mellett azért, hogy több ezer koreai nőt kényszerítettek szexuális rabszolgaságra katonai bordélyokban. Több távol-keleti országban felháborodást keltett a múlt héten Abe Sindzo japán kormányfő nyilatkozata, amely szerint erre nincs semmilyen bizonyíték.

A japán kormány 1993-ban megkövette az egykori szexrabszolgákat, majd 1995-ben létrehozott egy pénzalapot is az áldozatok kártérítési követeléseinek kielégítésére. A japán törvényhozók egy csoportja azonban azóta is szorgalmazza a bocsánatkérés visszavonását.

Történészek szerint mintegy 200 ezer nő kényszerült a japán katonákat kiszolgáló bordélyházakba, főleg Korea és Kína területén.