A nyolcezer megemlékező között Izrael Állam képviseltette magát a legnagyobb számban, de érkeztek többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból, Mexikóból, Hondurasból, Ausztriából, Brazíliából is. A magyar küldöttség mintegy 250 fővel volt jelen.

A birkenaui haláltáborban tartott megemlékezésen többek között részt vett Izrael Meir Lau, a zsidó állam korábbi főrabbija, Rafi Ejtan, az Adolf Eichmann náci tömeggyilkost Argentínában elfogó csoport vezetője. A megemlékezők szóltak arról, hogy a holokauszt borzalmait sosem szabad elfelejteni, gyászimát, kaddist mondtak, majd elénekelték a Hatikvát, Izrael himnuszát.

A három kilométer hosszú "halottak útjára" minden évben a sófár hangjára indul el a menet. A távot gyalog teszik meg, így emlékezve meg a náci népirtás hatmillió áldozatáról. Az út a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz-I és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között vezet.

Hétfő délelőtt a Magyarországról érkezett csoport megemlékezést tartott a 18. számú magyar barakknál. A barakkban hivatalos magyar kiállítás mutatja be a magyarországi zsidók és romák deportálásnak a történetét. Beszédet mondott Verő Tamás rabbi, aki felelevenítette a vasárnapi budapesti megemlékezést, amelyen mintegy ötezer ember emlékezett a holokauszt áldozataira. Idén a holokauszt magyarországi emléknapja és a Jom Hasoá, a holokauszt nemzetközi emléknapja egyaránt április 16-ra esik.

Gordon Gábor az Élet Menete Alapítvány vezetője felolvasta Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatójának a levelét. Gordon Gábor az MTI-nek elmondta, az utolsó napon mintegy százan mondták le a lengyelországi utazást a krakkói neonáci tüntetés hírére.

Az Élet Menetét, a kezdetben kétévente tartott zarándoklatot 1996. óta évente rendezik meg.

Az Oswiecim lengyel város közelében lévő Auschwitz-I tábort a nácik 1941-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1940-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal. A megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között több mint egymillió ember, nagyrészt zsidók vesztették életüket. Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról.