Éppen egy hete szűnt meg négy év után a brit katonai jelenlét a legnagyobb dél-iraki város belterületén, ahonnan a múlt hétfőn, egyetlen éjszaka alatt félezer brit katonát vontak ki. Ezzel - a 2003-as invázió óta először - immár egyetlen iraki településen sem tartózkodnak folyamatos jelleggel brit katonák. Az 5500 fős iraki brit haderő egészét a városon kívül lévő repülőtéren vonták össze.

James Bashall dandártábornok, az egység parancsnoka azonban a hétfői The Daily Telegraphnak azt mondta: a kivonást már áprilisban végre lehetett volna hajtani, "és ez is lett volna a helyes eljárás, de a politika ezt megakadályozta". Azóta tizenegy brit katona meghalt, 62 pedig megsebesült bászrai támadásokban.

Bashall megfogalmazása szerint a brit erők bászrai tartózkodásának meghosszabbítása "a legmagasabb szinten űzött politikai stratégiai játszma következménye" volt. A nagyváros belterületén maradt utolsó brit alakulat a Szaddám Huszein néhai iraki elnök helyi palotájában kialakított támaszponton állomásozott, az épületkomplexum szinte folyamatos aknatámadásoknak volt kitéve. Az egységnek rendszeresen közelharcokba is kellett bocsátkoznia; a The Daily Telegraph kommentárja szerint a brit hadsereg a II. világháború óta nem vett részt olyan hevességű városi hadviselésben, mint Bászrában.

A legnagyobb brit konzervatív napilap szerint mivel Bászra térségében sem amerikai támaszpont, sem diplomáciai képviselet nincs, és a CIA mindenképpen figyelmi akarja az irániak tevékenységét, az amerikaiak "rendkívüli mértékben ódzkodtak" attól, hogy a város iraki ellenőrzés alá kerüljön.

A brit tábornok "képtelenségnek" minősítette azokat az amerikai vádakat, amelyek szerint a britek "vereségüket ismerték el" a bászrai kivonulással. Bashall szerint most már itt az ideje az iraki politikusok és katonai vezetők "önállósulásának".

Az utóbbi hetekben jól kitapinthatóvá vált a feszültség London és Washington között az iraki háborúval és a terror elleni fellépéssel kapcsolatban. Sir Mike Jackson tábornok, aki az iraki háború kezdetén volt a brit hadsereg vezérkari főnöke, éppen e héten megjelenő önéletrajzi könyvében súlyos bírálattal illeti az amerikai stratégiát. Azt írja egyebek mellett, hogy jelenlegi formájában "semmi értelme" a globális terrorizmus ellen meghirdetett amerikai háborúnak, mert eltúlzott mértékben összpontosít a katonai eszközök kizárólagos használatára, és nem ismeri fel, hogy a terrorizmus nem a terroristák célja, hanem céljaik elérésének eszköze.

A brit hadsereg volt legfelső katonai parancsnoka szerint "végzetes tévedés" volt George Bush amerikai elnök részéről az is, hogy Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszterre bízta a háború utáni tervezést.