Pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) vezetőségének ülésén a kormányfő kijelentette, hogy Szerbiának katonai szempontból tökéletesen semlegesnek kell maradnia, s állami és nemzeti érdekei megkövetelik, hogy kívül maradjon mindenfajta katonai szövetségen. A Partnerség a békéért programban való részvétel nincs ellentmondásban azzal, hogy elutasítjuk a NATO-tagságot - mondta, s véleményét maradéktalanul támogatta a párt vezető testülete.

Boris Tadic államfő ezzel szemben egy tisztavatáson Szerbia és a szerb hadsereg stratégiai céljának nevezte az euroatlanti integrációban való részvételt.

A DSS szóvivője, Branislav Ristivojevic ezt követően kioktató hangon közölte, hogy Boris Tadicnak nincs felhatalmazása a szerb külpolitika irányítására. A külpolitika meghatározása és irányítása a kormány feladata. Boris Tadicnak kötelessége, hogy a hivatalos állami politikát kövesse, márpedig a szerb kormány sosem hozott olyan döntést, hogy az ország NATO-tag akarjon lenni - mondta.

Az elnök pártjának szóvivője, Jelena Markovic erre úgy reagált, hogy minden pártnak joga van pártpolitikát folytatni, de azt külön kell választani az állami politikától.

A koalíció harmadik tagja, a G 17 Plus párt megpróbálta hűteni a kedélyeket. Képviselője kijelentette, hogy mivel Szerbiában koalíciós kormány van, a NATO-tagság kérdésében meg kell állapodniuk a kormányzó pártoknak, ám a végső szót a lakosság mondja ki népszavazáson, ha majd eljön az ideje. Arra is emlékeztetett, hogy Szerbia a Partnerség a békéért programnak még csak az elején tart, ezért szükségtelen és korai a NATO-tagság kérdésének felvetése. "Lehet, hogy hasznos egyes pártoknak, de káros az állampolgároknak és az országnak" - mondta Nikola Papak.