Szerbiában és a hozzá tartozó Koszovóban, valamint a nemzetközi közösségben jelenleg is folyik a gondolkodás arról, mi legyen a zömmel albánok lakta tartomány végső státusa - a helyiek a függetlenség, a szerbek a Szerbiához tartozás mellett kardosodnak, az egyelőre jóváhagyásra váró ENSZ-terv egyfajta ellenőrzött függetlenséget javasol. A NATO-t mindazonáltal semmilyen helyzet nem érheti váratlanul, megfelelő erők, tervek és szükség esetén tartalékok is rendelkezésére állnak - szögezte le James Appathurai szóvivő.

A szövetség a nyolc évvel ezelőtti hadművelet óta lényegében folyamatosan jelentős erőt állomásoztat a tartományban. A NATO vezetése alatt álló, jelenleg mintegy 16 ezer főnyi nemzetközi erő (KFOR) már korábban jelezte: felkészült arra, hogy fokozódhat a nyugtalanság a lakosság körében, így a közelmúltban megerősítették az őrjáratokat, és ellenőrizték a vészhelyzetekre kidolgozott terveket.

A koszovói helyzet - azon belül mindenekelőtt a NATO-erőkkel kapcsolatos kérdések - napirenden szerepel a szövetségi védelmi miniszterek jövő havi hollandiai informális találkozóján is - mondta el a szóvivő. Várható, hogy a KFOR témaköre a jövőre tervezett állam- és kormányfői NATO-értekezlet napirendjén ugyancsak feltűnik.

Szerbia szerint megingathatja a térség stabilitását, ha Koszovó kikiáltja függetlenségét - Borisz Tadics elnök egy szerdai nyilatkozatban még azt sem zárta ki, hogy ez háborúhoz vezethet. Nyugati elemzők jelentős része szerint ugyanakkor a stabilitást hosszú távon éppen az szolgálná jobban, ha az albán többségű Koszovó a lehető legkevésbé függne a szerb kormányzattól.