A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavait tolmácsoló Daróczi Dávid kormányszóvivő hangsúlyozta: Magyarország a megbékélés pártján áll a feszültségkeltéssel szemben, ezért nem támogat olyan lépéseket, amelyek ezzel ellentétesek.

A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Benes-dekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. Gyurcsány Ferenc ezért sajnálatosnak tartja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfogadott határozatot.

Az Európai Parlament 2002-ben készült jogi véleménye világos útmutatást ad ilyen esetekre. Nem lehet csorbítani az európai állampolgárok jogegyenlőségét, és ha a múltban ettől eltérő döntés született volna, azt célszerű kritikával illetni és meghaladni – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.

A kormányfő úgy látja, a szlovák parlament csütörtöki határozatából nehéz megérteni, hogy az azt megszavazó pártok miként szándékoznak meghaladni a korábban alkalmazott kollektív bűnösség elvét. „Miközben a két kormányfő a hídépítésben állapodott meg, és a többség mindkét országban a jövőbe mutató kapcsolatépítést igényli, most a múltba forduló gondolat látszik felülkerekedni. Ez nem segíti a történelmi sebek begyógyítását” – vélekedik Gyurcsány.

A Fidesz szerint is elfogadhatatlan, hogy a Benes-dekrétumok megerősítésével a szlovák parlament félremagyarázhatatlanul és egyértelműen a kollektív bűnösség elvét erősítette meg – közölte Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője.

Mint közleményében írta, barátságtalan lépésnek tartják, hogy minderre azután került sor, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szeptember 14-ei ülésén a Magyar Koalíció Pártja javaslatára mind az öt magyarországi parlamenti párt nyilatkozatot írt alá a szlovák-magyar megbékélés szükségességéről. Véleménye szerint ezzel a lépéssel bebizonyosodott: Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt által képviselt szélsőséges nacionalizmust és sovinizmust a szlovák törvényhozás magáévá tette.

A felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határozatot mellett szavaztak a szlovák honatyák, ellene pedig a Magyar Koalíció Pártja húsz képviselője.

A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, mindezt a kollektív bűnösség elvei szerint.