Szerbia állami szuverenitásának és területi épségének védelmében európai megoldásokon alapuló decentralizációs modellt javasol, amely a modern, demokratikus és európai Szerbia keretein belül biztosítaná a koszovói albánok, valamint az ottani szerb és egyéb nem albán etnikai közösségek érdekvédelmét - fejtette ki felszólalásában Boris Tadics szerb elnök az ENSZ Közgyűlésének 62. ülésszakán.

Szerbia területi egységét mindenkinek tiszteletben kell tartania. Belgrád kész a kompromisszumra, amelyet nem háborús, erőszakos, hanem békés, diplomáciai, jogi úton kell elérni. Koszovó jövőjéről csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozhat legitim, nemzetközi jogon alapuló döntést - hangsúlyozta Tadics.

A szerb elnök kifejtette: "külön jogokat és hatásköröket" ajánlottak fel a koszovói albánoknak, hogy "közösségük a Szerb Köztársaságon belül autonóm módon fejlődhessen". Hozzátette ugyanakkor, védelmezni kell a tartomány "veszélyeztetett szerb kisebbségét" és más olyan etnikumok tagjait, közöttük a romákat és a gorániakat, akik korábban menekülni kényszerültek. Emlékeztetett, hogy 1999 óta több mint 200 ezer szerb hagyta el Koszovó tartományt, és az ENSZ adatai szerint máig csak 7100 tért vissza oda.

Boris Tadics kiemelte, hogy azzal, hogy Koszovó esetleg kikiáltaná függetlenségét, amit egyes hatalmak egyoldalú elismerése követne, nem lehet legitim demokráciák határait újrarajzolni, a dél-szerbiai tartomány példáját ráadásul a világon sok szakadár mozgalom követendőnek tartaná.

A szerb elnök egyértelművé tette, hogy országának stratégiai érdeke az EU-tagság megszerzése. Belgrád reméli, hogy 2008 végére tagjelöltté válhat, ennek érdekében aktívan részt vállal az euroatlanti integrációs folyamatokban.

Boris Tadic megjegyezte, hogy a háborús bűnök sajnos továbbra is megterhelik a balkáni országok kapcsolatait. Szerbia minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a háborús bűnösöket felkutassa, elfogja és átadja a hágai ítélőszéknek - mondta.