Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán elhangzott beszéde volt az első külföldi megnyilvánulása azóta, hogy államfővé választották. Gül korábban kilenc éven át képviselte hazáját  az Európa Tanácsban. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan megoldódnak Törökországban a még nyitott emberi jogi kérdések, de - hangsúlyozta - már eddig is nagyot léptek előre az alkotmányos, illetve egyéb jogi garanciák terén.

Szerinte az elmúlt 5-6 évben sok minden változott, számos dolog már nem tilos, ami korábban az volt, és például virágzik a különböző etnikumok kulturális élete, könyvkiadása, sajtója. Ez utóbbi kijelentést annak kapcsán tette, hogy a hallgatóságtól kérdést kapott a kurdok helyzetét illetően. Gül emlékeztetett arra, hogy a kurdok ügyének rendezése a török európai uniós tagságnak is feltétele, és azt mondta, jelenleg is folynak a tárgyalások erről a kérdésről. 

Eörsi Mátyás magyar liberális képviselő az állam és az egyház különválasztásának teljes és következetes megvalósítását illetően azt kérdezte Abdullah Gültől, el tudja-e oszlatni az ezzel kapcsolatos korábbi aggodalmakat. A török elnök válaszában hangsúlyozta: a demokratikus és világi állami berendezkedés az alkotmány szilárd alapelve. Gül itt is emlékeztetett országa EU-csatlakozási törekvéseire, és azt mondta: senkiben ne legyen aggodalom és kétség, hogy merre tart Törökország. A szélsőséget sose azonosítsuk valamely vallással vagy kultúrával - hangsúlyozta beszédében Abdullah Gül.

Ciprussal kapcsolatban megerősítette: Ankara elkötelezett a politikai megoldás mellett. A megoldásnak - mondta - biztosítania kell a sziget újraegyesítését, az ENSZ-főtitkár jószolgálati missziójának felügyelete mellett, a világszervezet által már régen megfogalmazott szempontok figyelembe vételével. 

Az elnök köszönetet mondott az Európa Tanácsnak azért a - mint mondta - szerény, de sokat mondó gesztusért, hogy a parlamenti közgyűlés ülésszakán a ciprusi törökök két képviselője is helyet foglalhatott a hallgatóság soraiban.