A tartomány minden részéből érkező albánok mintegy száz méterre gyűltek össze attól a hídtól, amely összeköti az albánok lakta, 80 ezer fős déli városrészt a mintegy 20 ezer szerb lakta északi résszel. A koszovói nemzetközi rendőri erő több száz tagját vezényelték a hídhoz az esetleges erőszakcselekmények megakadályozására.
 
"Fennhangon és egyértelműen kijelentjük a nemzetközi közösség azon részének, amely a bombázás után egy újabb állam létrehozását ajánlja fel a Balkánon az albánoknak, hogy Koszovó nem válik függetlenné" - jelentette ki Marko Jaksic, a koszovói önkormányzatok szerb tanácsának elnöke, egyben a Vojislav Kostunica államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt parlamenti képviselője. Jaksic mindezzel arra utalt, hogy a NATO 1999-ben Jugoszlávia bombázásával vetett véget a szerbek és a szakadár albánok közötti véres konfliktusnak.
 
A Biztonsági Tanács szerdán ül össze, hogy megtárgyalja a koszovói státustárgyalások nemzetközi közvetítőinek jelentését. Az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió képviselői négy hónapon át vezették a tárgyalásokat a koszovói albán és a belgrádi szerb vezetők között, és a végén jelentést tettek ezek kudarcáról.
 
Kevés az esély rá, hogy a BT ülése megoldást hoz, mert a nyugati nagyhatalmak Koszovó függetlenségét akarják, a vétójoggal rendelkező Oroszország viszont ellenzi azt. A tüntetők elutasították az Európai Uniónak azt a tervét, amely szerint egy 1800 rendőrből, bírákból és közigazgatási szakemberekből álló nemzetközi felügyelő missziót küld a tartományba.
 
"Az EU nem jöhet ide, és hajthatja végre annak a finnek a tervét, amelyet már elutasított az ENSZ BT" - szögezte le Jaksic, Martti Ahtisaari ENSZ-megbízottra utalva, aki korábban közvetített az albánok és a szerbek között.