A strasbourgi Les Dernieres Nouvelles d'Alsace című napilap hétfői számában a hidegháborús szembenálláshoz hasonlítja a Koszovó függetlenné válását kísérő hangulatot. A lap szerint az egyik oldalon ismét az Egyesült Államok áll, amelynek zászlaját hálával lengetik Pristinában. Washington a volt dél-szerbiai tartomány elszakadásával NATO-szövetségesre tesz szert a Balkánon, ahonnan szemmel tarthatja Dél-Európát. Mindezzel szemben a másik oldalon áll az erősödő Oroszország, amely viszont Szerbiát támogatja új befektetésekkel. A két nagyhatalom közé szorulva az Európai Unió pedig ugyanúgy cselekszik, mint a Közel-Keleten: követi a "főnököt", és fizet.

A Berlingske Tidende című dán konzervatív napilap úgy vélekedik, hogy Koszovó függetlenségének kinyilvánítása helyes lépés, még akkor is, ha ez nem hoz megoldást minden problémára. A lap szerint rendkívül sok pénzt kell pumpálni az új államba, hogy az független egységként egyáltalán működni tudjon. Hosszú távon ugyanis a Szerbiából kiszakadt egykori tartomány nem létezhet sem Belgrád, sem az ENSZ árnyékában. A biztonság és a népcsoportok közötti bizalom megteremtése, valamint a Szerbiához fűződő viszony alakítása kétségkívül nagy feladatot ró majd az EU-ra Koszovóban.

Az Ataka bolgár nacionalista lap a koszovói függetlenség elismerésének következményeire figyelmeztet. Európa szívében egy muszlim állam jött létre az Egyesült Államok támogatásával. Nem volna meglepő, ha a Macedónia nyugati részén élő albánok rövid időn belül csatlakozni akarnának ehhez az "anyaállamhoz", és "nagy Albániát" akarnának létrehozni. A lap szerint nem szabad Koszovót államként elismerni, sőt, az európai államoknak bojkottálniuk kellene az egyoldalúan függetlenné vált volt szerbiai tartományt, mert ellenkező esetben a szeparatizmust mozdítanák elő.