A világ alumíniumiparát is átrendezi az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása. A háború előtt a Perzsa-öböl öt arab monarchiája és Irán adta a szürkés színű fém globális termelésének tizedét. Ennek a nagyjából 7 millió tonna fém kivitelének a majdnem teljes vagy részleges leállása az utóbbi fél év során négyéves csúcsra – tonnánként 3600–3700 dollár körüli szintekre – repítette az alumínium jegyzését a londoni fémtőzsdén (LME).
Ha a Hormuzi-szoros újabb fél évre vagy még tovább átjárhatatlan marad, az az eddiginél is nagyobb felfordulást okoz az alumíniumellátásban.
Aminek továbbgyűrűző hatása lehet számos ágazatban, így a jármű-, a csomagoló-, az építő- és az élelmiszeriparban, a légi közlekedésben, a zöldenergia-termelésben, nem is beszélve a hadiiparról.
https://hvg.hu/gazdasag/20260922_iran-hormuzi-megnyitas-feltetelek
A nyugatiaknak a legrosszabb
A hét hónapja tartó konfliktus során több kohót is iráni találat ért. A legnagyobb kárt az Emirates Global Aluminium (EGA) szenvedte, a helyreállítás akár egy évet is igénybe vehet. Ráadásul az EGA nemcsak az Emírségek olajágazaton kívüli legjelentősebb iparvállalata, de a világ legnagyobb, minőségi alumíniumot előállító létesítménye. Az Aluminium Bahrain hatalmas gyárát is megtámadták, ott kisebb kár keletkezett, a termelés a múlt hónapban – legalábbis a hivatalos közlés szerint – visszaállt a háború előtti szint 80 százalékára. A Qatar Aluminium a szűkösebb áram- és gázellátás miatt csökkentette az energiaigényes termelést.
